Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 2 (77. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
2462 ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Mádi László képviselő úrnak, a Fiatal Demokraták Szövetségétől. (21.50) MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr! Több hét óta húzódik az általános vita, de ennek ellenére nagy örömmel üdvözölném az esetleges megállapodási lehetőséget, és annak konkrét javaslataiban, majd esetleg az általános vitában még újra áttekintjük a munka törvénykönyvének módosításáról szóló szabályozást. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló T/651. számú törvényjavaslat napirendre tűzését a Fideszfrakció nem támogatta. Annak ellenére nem támogattuk a javaslat megtárgyalását, hogy alapvetően egyetértünk az általános indoklásnak azzal a kijelent ésével - s itt idézem , hogy "Az 1992. évi XXII. törvény alkalmazásának több mint kétéves tapasztalata alapján indokolt áttekinteni, hogy az egyes jogintézmények mennyiben felelnek meg a jogalkotó eredeti célkitűzésének, illetve felmerülneke olyan ellent mondások, amelyeknek megszüntetése feltétlenül indokolt, szükséges." Sőt továbbmegyek, még azzal is egyetértek, hogy az áttekintés nem csupán a jogalkotó, és nem csupán az eredeti szándékok, célkitűzések körére terjedne ki. Megváltozhattak ugyanis a jogalk otó célkitűzései, s egyikmásik részletben nemcsak a jogalkotó célkitűzései, de a tárgyban különösen érdekelt szociális partnerek - tehát a munkáltatók és munkavállalók - is érdekeltek lehetnek abban, hogy a tapasztalatok alapján újrafogalmazzák a munka vi lága e legátfogóbb kódexének egyikmásik részletét. Talán ennek az újdonságszámba semmiképpen sem menő felismerésnek is köszönhető, hogy annak idején, amikor a kormány elfogadta az Érdekegyeztető Tanács alapszabályát, ezzel egyben kötelezettséget vállalt a rra, hogy bizonyos kérdésekben csak a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel egyetértésben kezdeményez jogalkotási lépéseket. Az ÉT alapszabályának 13/g pontja ugyanis a következőket tartalmazza: - a g) pontot idézem - "Csak a szociális partnerek egyetérté se esetén születhet döntés, illetve törvényjavaslat a következőkről: 1. A bérmechanizmus, bérszabályozás általánostól eltérő elemei, mértékei, illetve a bérköltség viszonyítási alapja, az úgynevezett báziskorrekció megállapításá nak egyedi esetei is. 2. A minimális bér. 3. Az általános bértarifa rendszere és mértékei, valamint az alapbérbesorolási rendszerek. 4. Központilag jogszabályban meghatározott bérpótlékok köre és mértéke. 5. A törvényes munkaidő, a munkaszünetek körüli mun karend, valamint a munkafeltételek általános szabályainak a megállapítása. 6. A foglalkoztatási törvény 10. §ában meghatározott témák." Ugyancsak az ÉTalapszabály 16. §ában a következőket olvashatjuk: A 13/g és a 13/h pontokban felsorolt témákról csak a szociális partnerek egyetértésével együtt születhet döntés. A munkavállalói oldal által hozzánk eljuttatott különvélemény márpedig azt tanúsítja, hogy az ÉTben helyet foglaló szakszervezetek egységesen elutasítják a szóban forgó törvényjavaslatot, éppen az imént idézett megállapodás, tehát az ÉTalapszabálynak a vonatkozó cikkelye alapján. Hogy a törvényjavaslat előttünk fekszik, az azt is jelenti, hogy a kormány már nem pusztán a korábbi ígéreteit szegi meg, hanem immár szerződéses kötelezettségét is egy oldalúan értelmezi. Kérdés, hogyan tekintsünk erre a magatartásra. Netán a kormány a maga részéről felmondja az ÉT alapszabályát? Hisz kétségtelen, az előttünk fekvő törvényjavaslat érinti a munkaidőt, munkarendet és bizonyos pótlékok körét. Netán a
