Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 2 (77. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
2463 szerző dések betartásának kötelezettsége a kormányra nem vonatkozik? Esetleg ezentúl nem lesz szükség érdekegyeztetésre? A kormánykoalíciós pártok azt ígérték, hogy ők a szociális párbeszéd, a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel való megegyezés révén kezdenek - úgymond - hozzá az ország rendbetételéhez. A szükségesnek ítélt áldozatokért cserébe szociális paktumot ígértek, rendezett viszonyokat, méltányos teherelosztást a nehézségek leküzdése során. Ezzel együtt az elmúlt 8 hónapban végleg ellehetetlenültek az é rdekegyeztető tárgyalások, elbizonytalanodtak a partnerek. A korábbról ismert megközelítésnek voltunk tanúi. Az indokolt és elkerülhetetlen áldozatokért cserébe a munka világában rendezett viszonyokat, azaz terhekért cserébe jogokat kívántak volna. A munka törvénykönyvének áttekintése és a most benyújtott javaslatban szereplő hivatkozások az érdekegyeztető partnerekkel történt bizonyos egyeztetésekre, egy azóta ellehetetlenült tárgyalássorozat szélesebb kört átfogó alku lehetőségének körében merült fel. Az a tárgyalássorozat viszont éppen a kormány koncepciótlansága miatt megbukott, érthető tehát, hogy az előttünk lévő módosítási csomag szűk kereteiben nincs elég csereszabatos ajánlat egy elégséges megegyezéshez. A munka törvénykönyve körül kialakult vitában a Fidesz nem kívánt állást foglalni sem a munkáltatók, sem a szakszervezetek mellett, de elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy csökkenjen a bizalmatlanság, és a bizonytalanság a munka világában. Fontosnak tartjuk, hogy legyen érdekegyeztetés, és aggas ztónak tartjuk, hogy a kormány pont akkor üzen hadat az ÉT egyik oldalának, amikor átgondolatlan és ellentmondásos megszorító intézkedései e mostani, a munkavállalók által ellenségesnek tekintett lépés nélkül is súlyos feszültségekkel terhelik meg a szociá lis partnerek közötti együttműködést. Nem világos számunkra az érdekegyeztetés szétziláltságának lehetőségét is vállaló makacs következetesség indoka egy csonka módosító javaslat keresztülerőszakolásában. Az ÉTtárgyalásokon a kormány képviselője a szaksz ervezeti támogatás elnyerése érdekében '96. januári hatálybalépést helyezett kilátásba. Ha a kormány számára elfogadható a módosítások jövő évi bevezetése, akkor miért akarja bármi áron átpréselni a javaslatot. Talán csak nem ígért valamit a kormány valaki knek, akikkel szemben a szavahihetőségére nagyobb súlyt helyez, mint teszi ezt a kérdésben közvetlenül érintett partnereivel? Ha így volna, hasznos lenne a tisztelt Házat is informálni a valódi indokokról. Meglehet, persze szó sincs valamiféle titkos paktu mról, csak kapkodásról és következetlenségről van szó csupán. Ehhez már hozzászoktunk, de nem kellene súlyosbítani a bajt. A március 12ei intézkedések meghozatalának módja, a következményeket felmérő hatásvizsgálatok hiánya, maguk a megszorítások már éppe n eléggé elbizonytalanították az embereket. Nem kellene még az esélyét is felszámolni annak, hogy egyezségre lehessen jutni az érdekképviseletekkel. Örülök, hogy az esély lehetősége újra megnyílt, amely az utóbbi hetekben veszni látszott. Egy törvény módos ításakor alapvető kérdés, hogy a jogszabályban mit és mikor változtatnak meg a jogalkotók. A mit kérdésre válaszolva a törvényjavaslattal kapcsolatban kettős hiányérzetünk támadhat. Ad 1. A javaslat általános indoklása szerint át kell tekinteni, hogy az eg yes jogintézmények mennyiben felelnek meg a jogalkotó eredeti elképzeléseinek. Ha itt a törvénymódosítás célja valóban ez, akkor a végeredmény igencsak hiányos. A normaszöveg áttekintése után az olvasónak az a benyomása, hogy a törvényelőkészítő kedvére s zemezgetett a problémákból, egyeseket felvállalva, másokon viszont nagyvonalúan túllépve. Vitathatatlan erénye a javaslatnak, hogy egyes részletrendelkezések módosításával, például egyes terminológiai ellentmondások feloldásával - lásd az 1. §ban a dolgoz ó nők munkajogi védelmének teljesebbé tétele, a 2830. §ban az üzemi tanácsra vonatkozó szabályozás kiegészítése
