Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 2 (77. szám) - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
2411 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Soron köve tkezik a közbeszerzésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok határozathozatala . Az előterjesztést T/645ös számon, a bizottságok együttes ajánlását T/645/108as, kiegészítő ajánlását T/645/130as számon kapták kézhez képviselőtársaim. A részletes vita végén dr. Vastagh Pál igazságügyminiszter úr jelezte, hogy a minisztérium most kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Megadom a szót dr. Csiha Judit államtitkár asszonynak. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszön öm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslatnak az elmúlt hetekben lefolytatott parlamenti tárgyalása során színvonalas, hasznos vitának lehettünk részesei. A nyolc állandó országgyűl ési bizottságban tárgyalt módosító javaslatok többsége a kormány által beterjesztett javaslat célját, koncepcióját támogatva, annak megvalósítására kívánt eltérő megoldási alternatívákat érvényesíteni. Úgy gondolom, hogy ennek során a szó igazi értelmében vett jogalkotásra került sor a tisztelt Ház falai között. Itt a javaslat végleges tartalma, szövege az érvek és ellenérvek kereszttüzében formálódott. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A továbbiakban három olyan kérdéskörről szeretnék részletesebben szólni, mely nek a javaslat jövőbeni sorsa, a törvény végrehajtása szempontjából kiemelt jelentősége van. Mondandóm ennek megfelelően a törvény hatályára, a közbeszerzések tanácsa és a közbeszerzési döntőbizottság szerepére, valamint a javaslatban rögzített kedvezménye zési szabályokra vonatkozik. A törvényjavaslat leglényegesebb rendelkezései közé tartoznak azok a szabályok, melyek a norma alkalmazási körét állapítják meg. Jelen esetben a javaslat személyi, tárgyi hatályának kijelölése már csak azért is meghatározó font osságú, mivel tudjuk, hogy a közbeszerzési törvényjavaslat a hatályos versenytárgyalási előírásokhoz képest minőségileg más, szigorú és kötelező feltételrendszert kíván életbe léptetni. Talán nem szerénytelenség azt mondani, hogy a javaslat szakmai színvon alát pozitív módon minősítik azok a módosító javaslatok, amelyek a javaslat alkalmazásának kiszélesítésére vonatkoznak. A kormány támogatja azokat az indítványokat, melyek a művészeti alkotásokra, valamint a műsorsugárzási időre vonatkozó szerződések megkö téséhez nyilvános versenyeztetési eljárás lefolytatását írják elő. Hasonlóképpen egyetértünk azoknak a javaslatoknak a többségével is, amelyek a javaslat által használt fogalmak jelentésének egyértelművé tételét szolgálják. Ehelyütt szeretném kiemelni a kö rnyezetvédelmi bizottságnak az építési beruházások igencsak bonyolult fogalmának meghatározásával összefüggésben tett hasznos javaslatait. A kormány által támogatott javaslatok mellett azonban szólnom kell a javaslat hatályát érintő elképzelésekről is, ame lyekben a bizottságok munkája során nem jött létre teljes egyetértés. A javaslat kapcsán az egyik legérdemibb kérdésként az merült fel, hogy alkalmazható lesze a törvény azokban az esetekben, ahol az áru beszerzőjét fokozott gondossági követelménnyel járó ellátási felelősség terheli. Másként fogalmazva: a köztudottan nehéz anyagi helyzetben lévő egészségügyi intézményeknek a javaslat hatálya alá vonása vajon nem veszélyeztetie majd a betegek, gondozottak gyógyítását, ápolását? Meggyőződésem szerint a java slat nem igazolja az ezzel kapcsolatban megfogalmazott félelmeket. A közbeszerzési eljárás lefolytatásának előírásával a jogalkotó arra kívánja rászorítani a költségvetési intézményeket, hogy szerződéseiket felelősen, anyagi lehetőségeik előzetes számbavét ele mellett, a legkedvezőbb ajánlattevőt kiválasztva készítsék elő és kössék meg. A javaslat garanciális szabályainak kötelező alkalmazása az ajánlatkérőnél az esetek jelentős hányadában megtakarítást kell hogy eredményezzen. Márpedig erre épp a gazdaságil ag kényes helyzetben lévő intézményeknél van a legnagyobb szükség. A javaslat ugyanakkor nem zárja ki az élet váratlan eseményeire való gyors, rugalmas reagálás lehetőségét sem.
