Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 2 (77. szám) - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
2412 Ismételten szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét a javaslatnak a tárgy alásos eljárást biztosító szabályaira. Ezek a rendelkezések adnak ugyanis módot arra, hogy az esetleg előre nem látható és így nem is tervezhető beszerzési igények felmerülésekor a közbeszerzés soron kívüli lebonyolítására kerüljön sor. Mindezekre figyelem mel a kormány nem támogatja, hogy a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök és az egészségügyi fogyóeszközök beszerzésére a törvény hatálya ne terjedjen ki. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat parlamenti tárgyalása során a legnagyobb vita kétségkívül a javaslatban szereplő két új jogintézmény, a közbeszerzések tanácsa és a közbeszerzési döntőbizottság körül bontakozott ki. Képviselőtársaim közül néhányan e testületeknek a javaslatból történő elhagyása mellett sorakoztattak fel érveket, mások viszont épp ellenkezőleg, a szervezetek létjogosultságát bizonyították. Engedjék meg, hogy a szakmai vitához hozzászólva, néhány gondolattal megkíséreljem meggyőzni önöket a kormány álláspontjának megalapozottságáról. Úgy gondolom, mindnyájan egyetértünk abban, hogy a javaslat csak akkor érheti el célját, ha a törvényi előírások betartása nem csupán az ajánlatkérő intézmények belátásán múlik. Tiszteletben tartva az önkéntes jogkövetés ideáját, nyilvánvaló, hogy olyan hatékony jogi mechanizmusra van szükség, mely képes az esetleges törvénysértések gyors és érdemi orvoslására. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati fórumnak ugyanis nem csupán az a feladata, hogy a sértett félnek utólag igazságot szolgáltasson, hanem mindenekelőtt az, hogy a törvényesség pályájáról k isikló eljárásokat lehetőség szerint még befejezésük előtt visszaterelje a helyes útra. Az eljáró hatóság beavatkozása csak akkor tekinthető sikeresnek, ha miközben megakadályozza a közpénzek visszaélésszerű felhasználását, egyben elősegíti az állami önkor mányzati intézmények indokolt és okszerű szerződéseinek létrejöttét. A törvényességnek, mely a közbeszerzések esetében a gazdasági racionalitásnak is legfontosabb garanciája, egyben preventív jelleggel való érvényesülése olyan szervezeti formát igényel, me lynek eljárása határidőhöz köthető, és amelynek tisztségviselőivel szemben a határidők elmulasztása következetesen szankcionálható. A magyar jogrendszerben régóta és széles körben alkalmazott megoldás, hogy a speciális, nem kizárólag jogi ismereteket igény lő ügytípusokban államigazgatási szervek járnak el, melyek döntésüket bíróság által felülvizsgálható közigazgatási határozatokba foglalják. A közbeszerzési ügyekben mindez úgy érvényesülne, hogy az államigazgatási eljárás keretében meghozott határozat közv etlenül kötelezné a közbeszerzési eljárás kiíróját, aki ha a szerződést meg kívánja kötni, azt csak a közigazgatási határozat feltételei szerint teheti meg. (17.40) Keller László képviselőtársam a részletes vitában elhangzott felszólalásában többrendbeli a ggályának adott hangot. Álláspontja szerint a közbeszerzési ügyekben eljáró hatóság, vagyis a közbeszerzési döntőbizottság az ügyek többségében csak a szerződések megkötését követően szerez majd tudomást azok jogellenes voltáról, vagyis amikor már csak bír ósági eljárásban orvosolható a jogsérelem. Képviselő úr véleménye szerint, mivel az államigazgatási szerv döntése bíróság által felülvizsgálható, az előzetes hatósági eljárás lefolytatása csupán egy fölösleges kitérő a peres eljárást megelőzően. E felvetés ek megítéléséhez mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a javaslat szerint ki jogosult kezdeményezni a jogorvoslati eljárás lefolytatását a közbeszerzési döntőbizottság előtt, illetve, hogy ez a személyi kör hozzáférhete azokhoz az információkhoz, melyekr e beadványát alapozza. A javaslat alapján a közbeszerzések tanácsának tagjai, s mindenekelőtt azok a személyek, vállalkozók kérhetik a döntőbizottság beavatkozását, akiknek jogát, jogos érdekeit sérti az ajánlatkérő törvénysértő magatartása. Úgy gondolom, elsősorban azoktól várható majd a jogorvoslati eljárás megindításának indítványozása, akiket a törvény megkerülésével vagy megsértésével lefolytatott eljárás gazdasági, üzleti érdekeiben sért.
