Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
2297 a válások számát; volt már rá példa fiskális okokból, és ez a családi kötelékek nem kívánatos lazulását fogja magával hozni. Kinek érdeke ez? Milyen következményei lesznek ennek a jövő nemzedékre nézve? A törvénytervezet további részében a jelenlegi anyasági rendszerek szétverését irányozza elő a kormányzat. Nézzük, mi volt a kormány ígérete ezzel kapcsolatban. Lépcsőzetesen, egységessé váli k a gyed és a gyes. Első lépésben a gyes jövedelemtől független, állampolgári jogon járó juttatás lesz - ígérték. Ezt követően majd a kormány tanulmányozza az anyasági támogatások összevonását, a támogatás időtartamának lerövidítését - összhangban a bölcső dei, óvodai ellátás fejlesztésével. Az ma már világos, hogy a kormány előzetesen semmilyen átfogó szociálpolitikai koncepciót nem dolgozott ki, és nem készített törvénytervezetet a gyes állampolgári joggá tételéről. Nincs itt már semmiféle lépcsőzetesség, egyszeri, központi döntés született a gyed, a várandóssági pótlék megszüntetéséről. Ugyanakkor - a szűkített támogatással párhuzamosan - semmiféle bölcsődei vagy óvodai ellátásfejlesztő intézkedésről - például a bölcsődék normatív támogatásáról - nem esik szó. Csak annyi biztos, hogy a megugró élelmiszerárak, az emelkedő közüzemi díjak, és a növekvő bölcsődei, óvodai ellátási díjak terheit nagyrészt az óvodás és bölcsődés gyermekek szüleinek kell majd megfizetniük. Érthetetlen és végtelenül családellenesnek tűnik ennek a családi pótlékra vonatkozó, méltatlanul alacsonyan meghúzott jövedelmi és vagyoni korlátnak az alkalmazása ebben az esetben is. A gyes ugyanis nem kifejezetten szociális indíttatású támogatási konstrukció, hanem a gyermekneveléskor jelentkez ő jövedelemhiány - részben visszapótló jellegével - szélesebb társadalompolitikai szempontok alapján kell hogy működjön, elismerve az állam felelősségét és a családok alapfunkcióját - a gyermeknevelést - értékteremtő munkaként. De a családok, családi támog atások elleni legsúlyosabb támadást a gyermekgondozási díj, a gyed megszüntetése jelenti. Ez a konstrukció, a szerényebb jövedelemből élők mellett, azon bérből és fizetésből vagy egyéb munkajövedelemből élők számára teremtett eddig bérarányos, de felülről korlátozott - tehát extra jövedelmet egyáltalán nem biztosító - támogatást, akiknek ez kedvezőbb megoldást jelentett a gyes alacsonyabb összegénél. A gyed megszüntetése tehát nem csupán család- és gyermekellenes, hanem kifejezetten középrétegeket támadó sz ándékot rejt. A törvényjavaslat megszünteti a magzatvédelmi törvény által harmadik éve működtetett várandóssági pótlékot. E támogatás a hazai jogfejlődés jelentős állomása is volt, mert az anyaméhben lévő magzatot élőlénynek ismerte el, gyermekként kezelte . E támogatás átlagosan fél évre vetített összege 1820 ezer forinttal járult hozzá a gyermekvárás költségeihez, és természetesen ennél sokkal többet adott, mert azt az érzetet keltette a szülőkben, hogy velük együtt várja, hogy fontosnak tartja társadalmi lag is a gyermek jövetelét. Most, ehelyett - anyasági támogatás címén - egyszeri 10 ezer forintot ígér szociálisan érzékeny kormányunk, és a pénzben ki nem fejezhető támogatást - amit, igaz, korábban képmutatónak nevezett - egyszerűen annullálja. De még ni ncs vége: megszünteti ugyanis e javaslat a három vagy több gyermeket nevelők alanyi jogosultságát a gyermeknevelési támogatásra, a gyetre. Aki nem kap családi pótlékot, annak ne jusson lehetősége arra sem, hogy otthon nevelhesse, szerethesse gyermekeit - h angzik a szociálliberális ukáz; mert aki arra vetemedik, hogy az átlagosnál több gyermek nevelését is vállalja, annak kutyakötelessége olyan szegénynek lenni, mint a templom egere - mert akkor, ugye - népjóléti miniszterünk állítása szerint , majd jobban szaporodik a magyar. Kormányzatunk már fel sem tételezi, hogy némelyek - például felelősen gondolkodó szülők - emberfeletti erőfeszítéssel, a létminimum fölötti jövedelemért is képesek dolgozni családjukért és gyermekeikért. És végül: a kormányzat cinizmus át igen jól érzékelteti a zárórendelkezések közül az a szakasz, amely 1995. május 15ig írja elő a családi pótlék újbóli igénylését. Ezzel a kormány a saját felelőtlen kapkodását kényszeríti az általa már így is agyonalázott családokra. Végezetül: úgy ítél jük meg, hogy a várható hatások ellentétesek a kormány várakozásával. A lakosság, a családok kétségei jogosak, mert a magyar társadalom, a magyar családok széles körének
