Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MUSTÓ ISTVÁN (SZDSZ):
2298 perifériára sodrása és soha nem látott, megalázó ügyeskedésbe hajszolása ma már biztos an kiszámítható. Most valóban történelmi felelősségről, illetve felelőtlenségről, a nemzet jövőjének további sorsáról kell majd döntenünk; én szeretnék hinni abban, hogy a nemzet jövőjéért, a gyermekeinkért felelősséget érző képviselőtá rsaim felelősen fognak dönteni. Mert nem fogadhatjuk el azt a Heine által megfogalmazott rendet: "kinek sok jószága van, az rabolhat sokkal többet, akinek kevés jutott, annak kevesére törnek". Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kereszténydemokraták pads oraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Mustó István, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Őt követi majd Sasvári Szilárd, a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Megadom a szót Mustó Istvánnak, a Szabad Demokraták Szövet sége részéről, és átadom az elnöklést Gál Zoltán elnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) DR. MUSTÓ ISTVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy az érvek és ellenérvek raktára lassanként kiürü lőben van, ezért csak két kérdéshez szeretnék hozzászólni - röviden és nagyon vázlatosan. Az első: szükség vane egyáltalán megszorító intézkedésekre. A második: ezekre a megszorító intézkedésekre vane szükség, vagy vannak hozzá alternatívák. Az első kérd ésre a válasz, kétségtelenül és egyértelműen: igen. Kétségtelen, és azon nem is lehet csodálkozni, hogy a megszorító intézkedések csomagja nem örvend különösebb népszerűségnek. Engedjék meg, hogy ebben az összefüggésben az ismert ír drámaírót, George Berna rd Shawt idézzem. Shaw egyszer azt mondta: "Sokan kérdezték tőlem, hogy miért nem hozza a törvényeket és az intézkedéseket maga a nép. Én erre azzal a kérdéssel válaszoltam: miért nem írja a színdarabokat maga a közönség." Jó színdarabokat írni nehéz dolo g - de jó törvényeket, jó intézkedéseket hozni még sokkal nehezebb. (17.50) Nem tagadjuk tehát a nehézségeket, ami viszont velejárója a kormányzati felelősségnek egy olyan helyzetben, amelyben minden további halogatás hosszú távon rontaná a stabilizálás és a fellendülés esélyeit. Az érvek - mint mondtam - elhangzottak pro és kontra, kormánypártiak és ellenzékiek részéről, nem fogom őket megismételni, néhány perc alatt csak egyszerűsíteni tudok. A komplex összefüggéseket leegyszerűsítve azt mondanám, hogy a probléma, amellyel az ország szembenéz, egyrészt a gazdasági teljesítőképesség, másrészt a társadalmi igények színvonala közötti viszony függvénye. Ha körülnézünk a világban, akkor négy országtípust különböztethetünk meg: 1. vannak olyan országok, amelyekb en a teljesítőképesség magas és az igények magasak, például NyugatEurópában; 2. olyan országok, ahol a teljesítőképesség magas, az igények viszont alacsonyak, például KeletÁzsia; 3. olyan országok, ahol a teljesítőképesség alacsony és az igények alacsony ak, például FeketeAfrika; 4. olyan országok, ahol a teljesítőképesség alacsony, az igények viszont magasak - például Magyarország. (Derültség a bal oldalon.) Ha azt mondom, hogy itt alacsony a teljesítőképesség, akkor azt úgy értem, hogy ugyanaz a kemény munka az értékesítés terén különbözőképpen jövedelmező; nálunk kevésbé jövedelmező, mint máshol, éspedig az elavult termelési struktúra és a kedvezőtlen keretfeltételek miatt. S ha azt mondom, hogy az igények magasak, akkor utalnom kell arra, hogy a GDPbe n a szociális közkiadások aránya NyugatEurópában átlag 2122 százalékot tesz ki, Magyarországon körülbelül
