Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
2296 A javaslat szerint a havi jövedelem nagyságáról az igénylőnek kell nyilatkoznia. A kormány, az APEH vagy elfogadj a a nyilatkozatot, vagy kételkedik annak valószínűségében, és vizsgálatot rendel el. Az előbbi esetben az intézkedés szinte semmiféle pénzügyi hatást nem ér el, hiszen a nagy többség az éppen szükséges jövedelmet fogja bevallani. Ma már az újságokból értes ültünk róla, hogy a kormányzat ígéretet tett: nem fog vizsgálatokat elrendelni. Ebben az esetben viszont mindenféle haszon nélkül irritálták a lakosságot egy joggal kifogásolható intézkedéssel. Amennyiben mégis a szigorúbb álláspont nyer tért - mert rá fog nak kényszerülni , akkor viszont számolni kell a vizsgálatok igen magas költséghányadával, amely csak részben hárítható át a kérelmezőre, és zömében a költségvetés fogja majd állni. Nem elhanyagolható talán az a következmény sem, hogy ezek a vizsgálatok a z APEH személyi állományának jelentős részét köthetik le, akik értelemszerűen nem tudnak majd részt venni a kormány által meghirdetett hadjáratban a feketegazdaság ellen. Lehet, ez az egyik oka például annak, hogy a feketegazdaságokból betervezett pluszbev ételek igen visszafogottak a pótköltségvetésben? Elismerjük, hogy az ellenőrző hatóság számára valóban kényelmesebb a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adóbevallásra építeni, de ez a megoldás két szempont miatt is megkérdőjelezhető. Egyrészt, mert már isme rjük az adóbevallások megbízhatatlanságát azok körében, akik nem bérből és fizetésből élnek. Tudjuk jól, hogy jövedelmük elhallgatása éppen az ő körükben lehetséges és égbekiáltóan jelentős is igen sok esetben. Így erre építeni egy hatékony jövedelemellenő rzési rendszer kidolgozása előtt nemcsak értelmetlen, hanem etikailag is kifogásolható, hiszen e módszer ismét csak a tisztességesen adózókat sarcolja. Könnyen megjósolható, hogy ez a javasolt intézkedés nagymértékben hozzájárul majd a feketegazdaság növek edéséhez. Aki csak megteheti, eldugja jövedelmét a hatóság elől, nehogy elveszítse jogosultságát a családi pótlékra. Különösen nagy veszélyt rejt magában az, hogy ezáltal olyan rétegek is megpróbálnak a feketegazdaság területére átcsúszni, akik eddig mente sek voltak az ilyen tendenciáktól. Nem értünk tehát egyet pénzügyminiszter úrral, aki a kormány nevében úgy gondolja, hogy a jövedelembevallás megalapozhatja az állampolgárok felelősebb magatartását, végső soron pedig erősítheti az adózási fegyelmet. A tör vényjavaslat mellékhatása lesz még az is, hogy adott esetben a munkanélkülinek nem lesz érdeke az elhelyezkedés, mert az így jogossá vált családi pótlék és munkanélküli segély átmenetileg jobb anyagi helyzetet biztosít számára, mint ha munkába állna. (17.4 0) Természetesen ennek az árát is a költségvetésnek kell majd megfizetnie. Másrészt: az ugrásszerűen megnövekedett infláció körülményei között csakis az adott év aktuális jövedelmeit lenne szabad számításba venni. Aki tegnap még elfogadhatóbb jövedelemmel rendelkezett, az egyáltalán nem biztos, hogy meg tudta őrizni mára is jövedelmi pozícióját. A piacgazdaság mai viszonyai között - ahol kisvállalkozások mennek tönkre, nő a munkanélküliség, s előre látható, hogy meg fog nőni a kisgyermekes nők munkanélkülis ége - lehetetlen ilyen ívet átfogva szabályozni a családi pótlékra való jogosultságot. Ezt nem rendezi a javaslat, amely, bár kimondja, hogy hat hónapot meghaladó munkanélküliség vagy betegség esetén az aktuális jövedelem alapján igény nyújtható be, de mi történik a közbeeső hónapok alatt a gyermekekkel. A javasolt szabályozás a juttatás feltételeként szabja meg a családi jövedelem számításánál, hogy a szóba jöhető személyek közös és külön tulajdonának együttes értéke a 10 millió forintot nem haladhatja meg , és a gépkocsivagyonuk együttes értéke nem lépheti túl a kétmillió forintot. Komoly gond, hogy nem szabályozza az értékváltozás dinamizmusa esetén a jogosultságot: mikori érték számít, ki dönti ezt el, ki felelős az érték megállapításáért, és milyen módsz er alapján. És mint várható negatív hatást, már említettem: ez az intézkedéscsomag nagyságrendekkel meg fogja növelni
