Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP):
2295 Az igazsághoz tartozik persze az is, hogy az MSZPnek akkor még nem volt koalíció s partnere a Szabad Demokraták Szövetsége, és nem Bokros Lajos volt a pénzügyminiszterjelöltje. A tét csupán a választások megnyerése volt - akkor. És talán már nem is válasz nélküli a kérdés, hogy milyen is a képmutató politika... Ezért nézzük, hogy mit tartalmazott a már szociálliberális kormány programja az anyasági és gyermektámogatásokról. "Az anyasági és gyermektámogatások esetében a kormány az egységes családszemléletű megközelítést támogatja. A családi támogatások célzottabbá tételét a kiadásoknak a szociálisan veszélyeztetett rétegek javára történő átcsoportosításával, illetve a magasabb jövedelműek körében a juttatások szűkítésével valósítja meg. A családi pótlék emelését a jövőben családtípusonként differenciáltan tervezi." Ma már világos, hogy e zen ígéretekkel ellentétben a kormány nem az egységes családszemlélet szellemében cselekedett. Szó sincs többé családtípusonként differenciáltan emelkedő családi pótlékról, mert sokan egyszerűen nem kapnak semmit, és még többen egyre kevesebbet. A családi pótlék alanyi jogának megvonása egy szerzett jog eltörlését jelenti, azzal a társadalompolitikai üzenettel, hogy a magyar állam, a szociálisan érzékeny magyar kormány nem tekinti többé magát sem érdekeltnek, sem pedig felelősnek a gyermekek sorsáért, jelen éért, a magyar nemzet jövőjéért. A nem minden gyermek után járó nevelési hozzájárulás ugyanis a társadalmi igazságosság hamis látszatát keltve, a társadalom kettészakadását eredményezi: a még éppen támogatandókra és az arra már nem is méltókra. A tehetőseb bek nagyobb közteherviselésének igényét viszont meg sem kísérli kielégíteni, hiszen tőlük valójában nem ezzel a módszerrel kellene és lehetne több állami bevételre szert tenni. Újból felvetjük a kereszténydemokraták javaslatát: a családi jövedelemadózás be vezetését. De a legfontosabbnak mi, kereszténydemokraták azt tartanánk, hogy szülessenek végre komplex rétegvizsgálatok a családokat érintő összes hatás együttes megmérésére. Az egyetemi tandíj bevezetése, a gyes és a gyed eltörlése, a jövedelemadónál a gy ermekkedvezmény megszűnése, a lakástámogatások megnyirbálása látszólag különkülön jelentkezik, de ezekhez társul még egy olyan elem is, amiről alig beszélünk: az infláció, amely a családokat sajnos nagy mértékben fogja érinteni. Az említett intézkedések e gyenkénti hatásáról sem állnak rendelkezésünkre megbízható adatok, az azonban biztos, hogy az említett intézkedések együttes hatása megdöbbentő következményekkel jár majd a családok és az egész társadalom kárára. Jogos tehát az a megállapítás, hogy a magya r kormánynak valóban nincs jövőképe - és ettől még csak súlyosabb a helyzet, hogy ebből fakadóan ma az egyes állampolgárnak sem lehet. Ez az intézkedéscsomag szétszakítja a szociális hálót, gyengíti a társadalombiztosítást. A katasztrofálisan rossz morbidi tási, mortalitási helyzetünk tovább fog romlani. Ki számolta ki ennek az árát? Milyen "csak" gazdasági következményei lesznek ennek az intézkedéscsomagnak? A családi pótlékról szóló törvény módosítása tehát egyértelműen szűkítő. Az új szabályozás jövedelem határt vezet be, amelynek alapja a tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett bruttó jövedelem, amely személyenként a családban a havi 25 ezer forintot nem haladhatja meg. Kérdezem: mi a család? Beleérthetőe a szülő és a nagyszülő? A megfogalmazás ponta tlan: nem utal egyértelműen a kialakult élethelyzetekre sem. A méltatlanul alacsonyan, a létminimum közelében meghúzott jövedelemkorlát sem éri majd el a hangoztatott célt, ugyanis ezzel éppenséggel a középrétegek jelentős részét zárja ki a jogalkotó a tám ogatásból. A bennmaradtak számára viszont szegénységi csapdát állít: visszatartva őket attól, hogy jobban iparkodjanak, a több legális jövedelem megszerzésének igényétől fosztja meg őket. Meg fogjuk még érni azt, hogy a munkavállalók azért fognak ajándékot venni szerény jövedelmükből a munkaadónak, hogy ne adjanak nekik béremelést, mert azzal elveszítenék a családi pótlékra való jogosultságukat.
