Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TÓTH TIHAMÉR, az MDF
2268 köl tségvetési szférához tartozó munkáltatók a dolgozóik részére kevesebb munkabért fizetnek ki, mint amennyi nekik járna, ezzel megtakarítást lehet elérni. No de nem hiszem, hogy pontosan ez az a réteg - a közalkalmazotti és a köztisztviselői réteg , amelyné l a kormánynak ilyen módon kellene bérmegtakarítást elérni. Annál is inkább nem hiszem, hogy ezt a réteget kellene megcélozni, mert a csomag egyéb részeiben lévő szociális jellegű intézkedések ugyancsak ezt a réteget fogják a legjobban sújtani, ugyanis egy esegyedül és kizárólag ők azok, akiknek a teljes keresete hónapról hónapra papíron megjelenik. Nagyon egyszerű dolga lesz annak, aki majd ellenőrzi, hogy a családi pótlék igénylésénél korrekten jártake el vagy nem, mert semmi mást nem kell kérni, mint eg y keresetigazolást. Tehát akkor, amikor a szociális részben van egy olyan irány, hogy megcélozom a közalkalmazotti, köztisztviselői réteget, hogy majd náluk is csökkenteni fogom a juttatások mértékét, a másik oldalról még hozzáteszek egy adagot ehhez, és l ecsökkentem a jelenlegi hatályos törvény szerinti járandóságaikat. Tulajdonképpen érthetőbb lenne a kormánynak ez a szándéka akkor, ha következetesen végigvinné ezt a takarékossági intézkedést a legalsóbb szinttől a legmagasabbig. De sajnos ez a logikai vo nal teljes egészében megtörik akkor, ha megnézzük a csomag VIII. fejezetének 153. §át, ahol arról szól, hogy az államtitkárok jogállásáról szóló törvényt úgy kell módosítani, hogy a helyettes államtitkárok számát minisztériumonként legfeljebb öt főben hat ározhatja meg a kormány. Ahogy tegnap az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének az ismertetésénél is elmondtam - mivel ez a bizottságban is téma volt , egy ilyen fogalmazást lehetne kezelni akkor, ha a mostani hatályos szöveg hat, nyolc vagy tíz helyettes államtitkárról beszélne, és most azt mondjuk, hogy legfeljebb csak öt lehet. Ezzel szemben a valóság az, hogy ma a hatályos törvényszöveg négy helyettes államtitkárról beszél, és most nem csökkentése, hanem emelése történik a helyettes államtitká rok számának. S ugyancsak sokatmondó e szakasz indokolása, amelyik szó szerint így szól: "A szervezeti sajátosságok érvényesítése céljából a kormány határozza meg a minisztériumonként kinevezhető helyettes államtitkárok számát." Ebből az indokolási szövegb ől egyértelműen arra lehetne következtetni, hogy korábban valaki más határozta meg, s most azt mondja, hogy a kormány határozza meg. (15.10) Holott szó sincs ilyen változásról: jelenleg is a kormány hatáskörébe van utalva, hogy a négyes felső határt figyel embe véve, az egyes minisztériumoknál megállapítsa, hány helyettes államtitkár alkalmazására kerülhet sor. Az előttem szóló szabaddemokrata képviselőtársam azt mondta, hogy ez a csomag nem érinti a közoktatást, érinti viszont a felsőoktatást. Szeretném min denkinek a figyelmét ráirányítani arra, hogy a közoktatásban közalkalmazottak dolgoznak. Lehet, hogy a közoktatás másik oldalát, a tanulókat, direkt módon nem érinti, de indirekt módon érinti őket is azokkal a szociális elvonásokkal, amelyek a csomag másik részébe vannak csomagolva. A közoktatást tehát igenis érinti ez a törvényjavaslat, és félő, hogy olyan formában és olyan mértékig, hogy itt is a nem kívánt hatás fog bekövetkezni. Ugyancsak az előző felszólaló taglalta hosszasan, hogy is néz ki a csomag é s a felsőoktatás viszonya, hogy itt tulajdonképpen semmi más nem történik, mint hatályba helyez egy olyan rendelkezést, amelyet az előző parlament hozott meg a tandíjfizetési kötelezettségről. Ha nagyon vulgárisan és nagyon szűk résen keresztül szemlélnénk ezt a módosítást, legfeljebb akkor lehetne ilyen következtetésre jutni; de ajánlom képviselőtársaimnak, figyeljenek arra is, hogy a jelenleg hatályos felsőoktatási törvény arról szól: a felsőoktatási intézmények tandíjbevételeit a felsőoktatás fejlesztésé re kell fordítani - magyarul: ott kellene hogy maradjon a felsőoktatási intézményben. Ezzel szemben mi történik most? Egy költségvetési bevételi tétel lesz belőle. Elhangzott az is: pénzügyminiszter úr ígéretet tett arra, hogy ez csak ebben az évben lesz í gy. Na de kérem, ha ezt ebben az évben, hatályos törvényi rendelkezés ellenében, más módon meg lehet csinálni, mint amiről a törvény szól..!
