Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP
2235 Szakértői becslések szerint az így elérhető megtakarítás optimális esetben sem lehet több 130140 milliárd forintnál. Az intézkedések azt a bevételkiesést hivatottak kompenzálni, ami a privatizáció leállí tása miatt következett be és amit a kormány ennek ellenére betervezett a költségvetésben. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezeket figyelembe véve, egyértelműen le kell szögezni, hogy ezekre a megszorító intézkedésekre, a szociális ellátások drasztikus csökke ntésére nem a gazdasági folyamatok alakulása miatt, hanem a kormány rossz pénzügyi, szakmai politikája miatt van elsősorban szükség. Nem volt olyan szakmai fórum az elmúlt időszakban, ahol a szakértők ne jelezték volna, hogy ilyen feltételek mellett a 150 milliárd forint privatizációs bevétel elérése teljes képtelenség, hiszen ez az összeg még a legértékesebb, leghatékonyabb állami tulajdonú vállalkozások többségi tulajdonának érték alatti elidegenítésével, gazdasági kiszolgáltatottságunk növelésével sem bi ztosítható. Tisztelt Képviselőtársaim! A részletes vita során alaposan elemezni fogjuk a tervezett intézkedések ellentmondásait, várható gazdasági és politikai hatásait. Most, az első témakör kapcsán, csokorba gyűjtve csak egy olyan reflexiót szeretnék ism ertetni, amelyre figyelmünket már az általános vita során is kellően rá kell irányítani. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítása régi problémát old meg. A vállalkozó csak akkor jut hozzá a munkanélküliek foglalkoztatásáért járó támogatá shoz, ha a munkanélküli a megelőző hat hónapban a munkaadóval nem állt munkaviszonyban. Ezzel megelőzhető, hogy valaki csupán a támogatás kedvéért és formailag váljon munkanélkülivé. A gépkocsi vélelmezett magáncélú felhasználásának adóval történő büntetés e azonban, megítélésem szerint, jogelméletileg is kétes, hiszen ezek szerint az alkotmányban rögzített ártatlanság vélelme nem illeti meg azokat, akik cégautót használnak. A mostani módosítás gyakorlatilag a tavaly év végén javasolt adótételeket hozza viss za; akkor azonban a szociálisan még érzékenynek mutatkozó kormánypártok, elfogadván például a gyermek után járó adókedvezmény eltörlését, kicsit lazítva az adóprésen, megszavazták a magáncélra használt cégautók után a beterjesztettnél jóval alacsonyabb adó tételeket. Újítás, hogy a vállalkozásokban az öt vagy annál több évet azonos cégnél szolgáló gépjárművek esetében az ötödik évtől kezdve felére csökken az adó mértéke. Nos, én úgy gondolom, a hazai gyakorlatot ismerve, mindez arra fog ösztönözni, hogy a le futott, a műszakilag elhasználódott gépkocsikat a cégek tovább üzemeltessék, és ne cseréljék le egy jobb, egy újabb gépkocsira. Ezt és az új gépkocsikra kivetett pótlólagos fogyasztási adót is figyelembe véve, azt hiszem, nem lehet másként minősíteni, mint hogy ilyen feltételek mellett a környezetszennyezés, különösen a zsúfolt nagyvárosokban az elkövetkező években katasztrofális mértéket ölthet. Elfogadhatatlan a javaslat azon szigorítása is, miszerint az adót a törvényben biztosított adómentesség ellenére meg kell fizetni, ha a gépkocsit nemcsak kizárólag az alapfeladat ellátására, hanem magáncélra is használják. (11.20) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezen szigorítás értelmében az egyházak minden gépkocsi után adót kell hogy fizessenek. A javaslat szerint ugya nis, ha egy pap vagy lelkész az év 364 napján az egyház által szolgálatainak ellátásához biztosított gépkocsit kizárólag egyházi, hivatalos célra használja, de a 365. napon ezzel a szolgálati gépkocsival akár csak egyetlenegy kilométert is megtesz magáncél lal, azaz nem hivatalos céllal, akkor az egyháznak adót kell fizetnie. Ez a megszigorítás alapjaiban rendítheti meg az egyházak anyagi helyzetét vagy a papok, lelkészek amúgy sem rózsás körülményeit. Egy ilyen intézkedés lényegében az egyházak gazdasági ol dalról történő ellehetetlenítését jelentheti, ami ellen a leghatározottabban tiltakozunk. A társasági adóról szóló törvény módosítása szinkronban van a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával. Az illetékről szóló törvény módosításának deklarál t célja, hogy a
