Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. LATORCAI JÁNOS, a KDNP
2236 társadalmilag igazságos, vagyonarányos teherviselés elve érvényre jusson és a gazdaság élénkítését szolgáló vállalkozások beruházásait ösztönözze. Tisztelt Képviselőtársaim! Az illetékkulcsok javasolt emelését semmilyen gazdasági szempont n em indokolja, csakis és kizárólag a költségvetés helyzete. Ez természetesen a nagyobb bevétel révén növeli a költségvetés GDPkoncentrációs fokát, az állam újraelosztó szerepét, ami ellen például ellenzéki korukban szabaddemokrata képviselőtársaim oly hang osan tiltakoztak. Az pedig külön közgazdasági rejtély számomra, hogy a fokozott adó, illetve illetékprés miként ösztönzi a vállalkozásokat beruházásra, egyáltalában miként élénkíti a gazdaságot. Ezt a merőben új gazdasági elméletet érdemesebb lenne bővebb en is kifejteni. A végiggondolatlanságot jelzi az is, hogy a tavaly decemberben bevezetett illetékelőlegszabályozás módosítása máris szükséges lett. A szerencsejátékokról szóló törvény módosításával a törvény kiterjesztése a játékautomatákra és az ajándék sorsolásra, illetve a koncesszióba adásra eddig szabályozatlan területet von a törvény hatálya alá, ezzel egységesítve a szabályozást. A módosítás egyes esetekben jelentősen emeli a kiszabható bírság felső határát, ami a szabályok betartására ösztönöz, de hatékony ellenőrzés nélkül mindez semmit nem ér. Márpedig a szerencsejátékpiac leggyengébb pontja az ellenőrzés, ebben pedig a mostani módosítás nem jelent átütő megoldást. Az államháztartásról szóló törvény módosításával kapcsolatban pedig felvetődik a k érdés: az amúgy is rossz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok stabilitását nem veszélyeztetie alapvetően, hogy a pénzügyminiszter úr átmeneti jelleggel bármikor húsz százalékkal csökkentheti a parlament által elfogadott támogatás mértékét? Véleményünk szerint ez sok esetben akár a csődöt is jelentheti az önkormányzatok számára. Ezen túlmenően komoly politikai veszélyt is rejt magában, hiszen a pénzügyminiszter arra kap felhatalmazást - ha ideiglenes és átmeneti jelleggel is , hogy felfüggeszthesse a p arlament egyik döntésének végrehajtását, ez pedig a demokratikus jogok csorbítása. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítása értelmében a felszámolás alatt álló vállalatoknál bért emelni csak a hitelezők hoz zájárulásával lehet. Ez, tisztelt hölgyeim és uraim, a különben is igen nehéz helyzetben lévő munkavállalókkal szemben védi a hitelezők érdekeit. Mindenki előtt ismert, hogy a felszámolási eljárások sokszor évekig elhúzódnak. A kormány által meghozott inté zkedések pedig ismét 30 százalék környezetébe vagy afölé fogják emelni az inflációt. A felszámolás ideje alatt az amúgy is válságos helyzetben egzisztenciális nehézségekkel küszködő munkavállalók bére így várhatóan elértéktelenedik, ami tovább rontja a hel yzetüket. Mindez igen jól illusztrálja, hogy egy kétségtelenül meglévő nehéz gazdasági helyzetben, mint amilyen a felszámolási eljárás, ez a javaslat a tőke pártját fogja a munkavállalókkal szemben. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezt össze lehet hasonlíta ni az ígéretekkel és a kormányprogramban foglaltakkal. A Magyar ExportImport Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exportbiztosító Részvénytársaság módosításáról szóló törvényjavaslat lényegében azt az üzleti gyakorlatban elterjedt megoldást tartalmazza, h ogy a vezetőket határozatlan időre nevezi ki. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném: nem itt van a probléma, hogy egy munkaszerződést határozott vagy határozatlan időre kötnek, hanem ott, hogy nem lehet előírni a törvény erejével, hogy a már egyszer ha táridőre megkötött szerződéseket utólag az érintettek hozzájárulása nélkül módosítsák. A rossz tapasztalatok alapján az emberben óhatatlanul fölmerül a kétely, a gyanú: az egész csak arra szolgál, hogy a végkielégítés drasztikus csökkentésével el lehessen küldeni a régi vezetőket a jelenlegi helyükről, és netalán olyan új vezetőket kinevezni, akik éppen a kormányzó pártokhoz állnak közel. Tisztelt Képviselőtársaim! Kopátsy Sándor, neves közgazdászunk egyik tanulmányában nemzetközi tapasztalatok alapján az a lábbi következtetésre jut:
