Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 26 (76. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2219 Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Nahimi Péter és Semjén Zsolt jegyző képviselőtársaim lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! A mai ülésnapon, napirend előtt, rendkívüli ügyben felszólalásra jelentkezett dr. Torgyán József frakcióvezető úr, a Független Kisgaz dapárt részéről. Megadom a szót dr. Torgyán József úrnak. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, igen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Azok, akik tegnap este, úgy fél 10 óra tájban még itt voltak néhányan a parlamentben, igazolh atják, hogy tegnap este éppen a privatizációt vizsgáló bizottság felállításával kapcsolatos felszólalásomban utaltam arra, hogy a mai napon egy olyan adatot fogok feltárni, amely annak bizonyítéka, hogy miért nem lehet a privatizáció ellenőrzését a kormány zati oldalra, annak a többségére bízni. Hiszen - amint jeleztem , épp a két kormányzó párt viaskodása a gazdasági hatalom megszerzéséért okozta egy város tragédiáját és a város legnagyobb gyára munkásainak utcára kerülését. Miről van szó? Amikor a miniszt erelnök úr bejelentette a "fekete vasárnapi" megdöbbentő adatokat, hogy 170 milliárd forint sarcot vet ki a magyar népre, akkor én a Független Kisgazdapárt elnökeként bejelentettem, hogy mi pedig hétről hétre fel fogjuk tárni azokat a gazdasági visszásságo kat, amelyek megoldása esetén nem kellene a népet megsarcolni. Konkrétan arról van szó, hogy amíg az egyik oldalon két kézzel harácsolnak egyesek, vagy dobják ki éppen az állam pénzét az ablakon, a másik oldalon ezeket a költségeket a népre terhelik. Erre jó példa a sátoraljaújhelyi Elzett gyár esete, ahol leállították a termelést, a gyár ebek harmincadjára került, 1300 dolgozó az utcára került, mégpedig annak következtében, hogy 1991ben megkezdődött e gyár talpraállítása, 250 millió német márka hitelt vet tek fel, amelyet be kellett volna ruházni a gyárba. Igen ám, de végül is ennek az összegnek a beruházására nem került sor, csak egy részére, mert a 250 millió márkának - ami ma 17 milliárd forint körüli összegnek felel meg - most már körülbelül 40 százalék át papírmunkára, knowhowra, miegymásra fordították, tehát nem a termelésre. Így azután dr. Boross Péter még miniszterelnök korában, '94 tavaszán hiába vágta át a pirosfehérzöld szalagot az Elzett gyár termelése előtt, végül is az Elzett gyár nem termel hetett, hanem felszámolási eljárásra került sor. Dr. Egeli Zsolt bíró úr kapta a felszámoló biztosi szerepet, aki az óriási értéket képviselő gyárat - amelynek csak a hitele volt 17 milliárd forint, és kapott még vagy másfél milliárd forintot '94 tavaszán a termelés beindítására , egy olyan kft.ra bízta, amelyet akkor alakítottak a felszámolás céljára, egymillió, azaz egymillió forint tőkével és kettő, írd és mondd, kettő fő munkaerővel. Ezt a Szabad Demokraták Szövetsége terhére kell róni, hiszen a bíró úr ezután felfüggesztette a bírói tevékenységét, őmaga az SZDSZ színeiben Szerencs város polgármesteri tisztségéért indult, elbukott. Közben az MSZP is jelentkezett a gyárért, a költségvetési bizottság alelnöke személyesen járt el a bírónál, hogy szerinte kit kellene kijelölni a felszámolásra. Nem számított semmiféle érv, se egyik, se másik oldalon, miután az SZDSZ bizonyult erősebbnek. Végül is azt kell mondjam, ez a kétszemélyes kft. 350 millió forint állami hitelt akart még kapni, hogy egyáltalán valamit csinálni tudjon. Ezt Bokros pénzügyminiszter úr, még mint a Budapest Bank elnöke, annál inkább sem teljesítette, miután a Budapest Bank büntető feljelentést tett a gyár vezetői ellen. Ennek az áldatlan kormányzati belharcnak... (Az elnök kikapcsolja a kép viselő mikrofonját.) ... az eredménye - befejezem elnök asszony, természetesen; egy mondatra igyekszem leszűkíteni ,
