Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - A privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárását, a korrupcióellenes fellépést elősegítő országgyűlési eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2205 Ebből az ö sszefüggésből viszont az következik, hogy amikor az Országgyűlés a privatizációt egy bizottság révén ellenőrzi, akkor nemcsak azzal kell foglalkozni, hogy milyen jogszerűtlen elemek jelentek meg a privatizáció során, hanem azzal is, hogy adott esetben akár teljesen jogszerűen, de gondatlanul, felelőtlenül milyen tekintetben mulasztottak mindazok, akik ezért felelősök voltak, amikor az állami vagyonnal gazdálkodtak, amikor az állami vagyont esetleg nem privatizálták, vagy lassan, vontatottan, nem hatékonyan, ügyetlenül, rosszul privatizálták. Ezért mondom azt, hogy szélesebben kell megjelölni a bizottság feladatát, mint ahogy ez Kristóf István - vagy akár Tímár György - javaslatában és annak indoklásában szerepel. Ezért a szabaddemokraták úgy ítélik meg, hogy jobb lenne, ha másképp lenne fogalmazva a bizottság funkciója, a bizottság feladata, és ezért kívánatosabbnak tartanánk egy másfajta fogalmazást. A második dolog, amit szeretnék megjegyezni, az a bizottság összetételének és vezetésének a kérdése, az a kér dés, amit kisgazda képviselőtársaink is felvetettek a maguk bíráló megjegyzéseiben. Azt hiszem, számunkra az is elfogadható, ha a parlamenti arányok szerint áll fel a bizottság, mert e mellett is szólnak érvek, de bevallom, nyomós érvek szólnak a mellett i s, hogy paritásos bizottság jöjjön létre. Számunkra ez a változat és a másik változat is elfogadható. Ugyanakkor szeretnék utalni arra, hogy Kristóf képviselőtársunk érvelése ebből a szempontból ellentmondásos volt. Egyfelől ugyanis azt, hogy nem vizsgálób izottságot javasol, ahol a mindenkori parlamenti ellenzéknek kellene elnöknek lenni, azzal indokolta, hogy itt több ciklus privatizációs folyamatait kell ellenőrizni, és ezért nem volna indokolt, hogy a jelenlegi ellenzék adja az elnököt, hiszen ők az előz ő ciklusban kormányon voltak. Másfelől viszont azt javasolja, hogy a jelenlegi parlament arányai szerint alakuljon a bizottság összetétele, holott ha több ciklusról van szó, akkor indokolt lenne az előző parlamentek arányait is figyelembe venni. De ezt nem tartom lényeges vitakérdésnek. Lényeges kérdésnek a dolog másik oldalát tartom. Azt, hogy noha eseti bizottság esetében a Házszabály nem tartalmaz olyan előírást, hogy az elnököt a jelenlegi ellenzék adja, én mégis azt gondolom, az lenne a korrekt megoldá s, ha az elnöki pozíciót a jelenlegi kormánykoalíció felajánlaná a jelenlegi ellenzéknek. Ez van egyébként összhangban azzal a gyakorlattal is, hogy például a költségvetési bizottság elnöke mindig ellenzéki, de azzal a gyakorlattal is, hogy az előző Ország gyűlésben is - ahol hasonló feladatot az akkori gazdasági bizottság privatizációs albizottsága látott el - ezt a pozíciót az akkori kormánykoalíció átengedte az akkori ellenzéknek. Azt tartanám tehát indokoltnak, ha a majdani országgyűlési határozat, amely ebben a kérdésben születik, rögzítené azt, hogy a bizottság elnöke a jelenlegi ellenzék képviselője legyen, különösen rögzítené ezt akkor, amennyiben megmarad a majdani határozat amellett, hogy a bizottság tagjait a parlamenti arányok szerint állítsák föl . Tulajdonképpen ez a két észrevételem van. S akkor most eljutok ahhoz az ügyrendi jellegű megjegyzéshez, hogy - mint tudjuk - módosító indítványokat nem lehet benyújtani ehhez a javaslathoz a Házszabály szerint. Ha pedig ez így van, akkor szeretném úgy ér telmezni Kristóf István képviselőtársam expozéjának utolsó passzusát, amelyben nyitottnak mondta magát a képviselőtársak észrevételei iránt, és jelezte, kész azoknak a technikai lehetőségeknek a megragadására, amelyek ezeknek az észrevételeknek a figyelemb evételét megengedik. Ez nyilvánvalóan annak a burkolt megfogalmazása volt, hogy átdolgozásra kész visszavonni ezt a javaslatot, hogy egy más formában, a többi párt képviselőivel egyeztetett formában nyújtsa be újra. Én ezt azért is indokoltnak tartom, mert ha egyszer módosító indítványt nem lehet benyújtani és egy parlamenti bizottság létrehozásáról van szó, akkor az a helyes, ha a benyújtott javaslat legalábbis több párt, de lehetőleg valamennyi párt véleményét figyelembe veszi. Minthogy erre módosító java slatok útján nincs mód, ez az a parlamenti technika, ami ezt lehetővé teszi. Én a magam részéről nagyon melegen támogatnám, és azt hiszem, az SZDSZ nevében is mondhatom, hogy támogatnánk ennek a parlamenti technikának az alkalmazását, tehát a javaslat átdo lgozásra való visszavonását. És
