Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 25 (75. szám) - A privatizációs folyamatok és az állami vagyonkezelés jogszerűségét veszélyeztető visszaélések feltárását, a korrupcióellenes fellépést elősegítő országgyűlési eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2204 Tisztelt Országgyűlés! Most azok a képviselőtársaink kapnak jelentkezési sorrendben szót, akik a vitában nem kétperces módon kívánnak részt venni. Elsőnek Bauer Tamás képviselő úr, SZDSZ, őt követi Kapronczi Mihály képviselő úr, függetl en. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Engedelmükkel, tisztelt képviselőtársaim, a napirendhez, tehát Kristóf István képviselőtársunk javaslatához, önálló indítványához szeretnék röviden hozzászólni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Szabad Demok raták Szövetsége egyetért a javaslat indítékával. Támogatja alapjában véve azt, hogy egy ilyen típusú bizottság létrejöjjön. De mindjárt szeretném hozzátenni, hogy amennyiben az Országgyűlés a Tímárféle javaslatot tűzte volna napirendre ma reggel, akkor a nnak a javaslatnak az indítékával is egyetértenénk, és azt is támogatnánk. Ennek megfelelően, ezt annak ellenére hangsúlyozom, hogy Torgyán képviselő úr is és Tímár képviselő úr is távozott már , megismétlem, hogy a szabaddemokraták mind a gazdasági bizott ságban, mind ma reggel a plenáris ülésen a kisgazda javaslat napirendre tűzését is támogatták. Támogatjuk azért, mert fontosnak tartjuk mind magát a privatizációs folyamatot, mind pedig a privatizáció parlamenti ellenőrzését, ami szerepelt az SZDSZ program jában is, szerepelt az SZDSZnek a gyakorlatában is ellenzéki éveinkben, és szerepelt az általunk is elfogadott kormányprogramban. Ennek megfelelően, ismétlem, támogatjuk azt, hogy a Kristóf képviselőtársunk javaslatában szereplő irányban elfogadást nyerje n egy ilyen elképzelés és létrejöjjön minél előbb a bizottság. Abban is egyetértek a kisgazda képviselőtársainkkal, hogy jó lett volna, ha ez a bizottság már korábban létrejött volna. Ugyanakkor szeretnék röviden arról is beszélni, hogy a Kristóf Istvánfé le javaslatnak vannak fontos fogyatékosságai is, és kívánatos lenne, hogyha az Országgyűlés által majdan elfogadott javaslat mentes lenne ezektől a fogyatékosságoktól. Két momentumot szeretnék csak ebben a tekintetben hangsúlyozni, arra is tekintettel, hog y elég késő van már. Az egyik: úgy ítéljük meg, hogy a Kristófféle javaslat, indítvány egyoldalúan jelöli meg a bizottság funkcióját, tevékenységének célját. A feladatát nem általában mint a privatizáció parlamenti ellenőrzését fogalmazza meg, hanem puszt án a privatizáció jogszerűségének ellenőrzését és a korrupció elleni fellépést. (21.10) Megítélésünk szerint ez nem elégséges. Nem elégséges különösen akkor, ha az Országgyűlés csak egy bizottságot fog létrehozni a privatizációs tevékenység figyelemmel kís érésére. Akkor a privatizáció parlamenti ellenőrzését szélesebb felfogásban kell megvalósítani. Ebben az összefüggésben vissza kell térnem Tímár György képviselőtársunknak a felszólalásában feltett alapkérdésére. Ő ugyanis azzal indokolta a privatizáció pa rlamenti ellenőrzésének szükségességét és magát a bizottság létrehozását is, hogy eltűnt - mint mondta - az állami vagyon fele. Valaha ennyi és ennyi volt, s most újabban ennek csak a fele. És hozzátette, mint ahogy az anyag megmarad, nem tűnhet el, ugyanú gy az állami vagyon sem tűnhet el. Ez a párhuzam - tetszik, nem tetszik , téves. Nem igaz, hogy ami ma nincs meg az állami vagyonból, az valakinél ott van, azt valaki ellopta. Biztos van olyan is, amit valaki elvitt, de hogy az állami vagyon ma csak a fel e annak, ami öt évvel ezelőtt volt: ennek a zöme nem ellopatott, hanem elvesztette az értékét. A vagyonnak ugyanis nincs valamiféle fizikai értelemben vett eleve adott értéke. Ha egy vállalat konjunktúrája jó, akkor a tőkéjének az értéke emelkedik, de ha e gy vállalat termékeinek a konjunktúrája rossz, akkor a tőkéjének az értéke csökken. S a magyar vállalatok nagy többségének a vagyona azért csökkent olykor a töredékére, mert Magyarország gazdasági válságban van, mert rosszul gazdálkodtak a vagyonnal. Furcs a módon sok esetben azért csökkent a magyar vállalatok vagyona, mert elmulasztották időben privatizálni ezeket a vállalatokat. Sokkal több vagyon veszett el ezért, mint amennyi azért veszett el, mert rosszul vagy tisztességtelenül privatizáltak.
