Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
214 Sepsey Tamás: Így van!) Leszögezhetjük tehát, hogy a kormány devalválta a múltban sérelmet szenvedettek kárpótlását. A kárpótlási jegy ellenében ugyanis term őföldet jóval kisebb mértékben lehet szerezni, mint az ez iránt megnyilvánuló igény, a részvény formájában felajánlott állami vagyon is sokkal kevesebb, mint a kereslet, és a kárpótlási jeggyel megvásárolható állami tulajdonú bérlakás is kevés. A kormány e zek miatt az okok miatt kényszerült arra, hogy módosító törvényjavaslatában szélesítse a kárpótlási jegy életjáradékra válthatóságának a lehetőségét. A Kereszténydemokrata Néppárt természetesen örül annak, hogy a jövőben nagyobb mértékben nyílik lehetőség arra, hogy a kárpótlási jegy életjáradékra legyen váltható. Örülünk annak, hogy nő az életjáradék igénybevételére jogosultak köre, és annak is, hogy nő az életjáradék összege is. Mindebben azt látjuk, hogy a jelenlegi kormányzat sem tud kitérni a Keresztén ydemokrata Néppárt azon következetesen és kitartóan képviselt szociális álláspontja elől, hogy a kárpótlási jeggyel rendelkező idős vagy csökkent munkaképességű személyek szociális biztonságát erősíteni kell, és lehetővé kell tenni számukra, hogy a kárpótl ási jegyüket érdemben hasznosíthassák. A jövőben tehát már nemcsak a 65. életévüket betöltők, hanem már azok is életjáradékra válthatják a kárpótlási jegyüket, akik 1991. december 31én a 60. életévüket betöltötték. Ugyanakkor a csökkent munkaképesség alap ján életjáradékra jogosultak életjáradékának havi összege is meg fog egyezni az életkor alapján havi járadékra jogosult személyek járadékának összegével. A törvényjavaslat több technikai jellegű szabállyal is biztosítja az életjáradék szélesebb körben tört énő igénybevételének a lehetőségét. Így például előírja a törvényjavaslat, hogy a törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell - tehát nem kerülnek hátrányba azok, akik az életjáradék iránti igényüket régebben benyújtották , továb bá azon személyek is benyújthassák életjáradék iránti igényüket, akik régebben nem nyújtották be, vagy elkéstek a benyújtással, vagy akiknek a kérelmét korábban elutasították. (16.50) A törvényjavaslat lehetővé teszi továbbá, hogy azok a csökkent munkaképe sségűek, akik ezen a jogcímen részesültek életjáradékban, az életkor alapján járó járadékot válasszák, ha ez számukra kedvezőbb. Mindent összevetve tehát: egyrészt a leghatározottabban kifogásoljuk, hogy a kormányzat gazdaságpolitikája következtében a kárp ótlási jegyek felhasználási lehetőségei folyamatosan csökkennek, s ezáltal is elértéktelenednek. Úgy gondoljuk, hogy a kormányzat becsapta a kárpótlási jeggyel rendelkezőket, hiszen mielőtt hatalomra került volna, nem azt ígérte a sok százezer, sérelmet sz envedett kárpótlásra jogosultnak, hogy el fogja értékteleníteni a kárpótlási jegyüket. A kárpótlási jegy felhasználási lehetőségeinek beszűkülése egyúttal súlyos gazdaságpolitikai hiba is, hiszen a kárpótlási jegyek elsődleges rendeltetése az állami vagyon , illetve a termőföld privatizációjában való részvétel lett volna, ezzel is segítve a piacgazdaság kialakulását és a hazai vállalkozó réteg létrejöttét. Ehhez képest a kárpótlási jegy életjáradékra váltási lehetőségének növelése szociális szempontból ugyan feltétlenül helyes lépés, ám nem feledtetheti velünk a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos piacgazdasági elképzelésekkel és a gazdasági haszonnal kapcsolatos tervek összeomlását. A kárpótlási jegy életjáradékra váltási lehetőségének bővítése tehát a kormányz at számára tulajdonképpen egy menekülési irány a kárpótlási jegy eredeti hasznosítási lehetőségének beszűkülése miatt. Másfelől - ha kényszermegoldásként is - üdvözöljük a törvényjavaslat azon törekvését, hogy szélesíti a kárpótlási jegy életjáradékra vált ásának lehetőségét. E törekvésben annak a kezdettől fogva szorgalmazott kereszténydemokrata követelésnek az életrevalóságát látjuk, hogy az idős vagy csökkent munkaképességű személyekről - kárpótlásukkal egyidejűleg - kívánságukra, életjáradék formájában, szociálisan is gondoskodni kell. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) :
