Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 13 (54. szám) - A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
215 Köszönöm szépen. Szünet előtt még megadom a szót Glattfelder Béla képviselőtársunknak a Fideszből. Egyben tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy - a házbizottságon történt megállapodás ellenére - ma nem zárjuk le az általános vitát. Nem zárjuk le addig, amíg ezt a tájékoztatót meg nem kapjuk a kormánytól. Tessék, képviselő úr! GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr, hogy még a szünet előt t szólhatok. Tisztelt Ház! Mindig megdöbbenve figyelem, hogy a kárpótlás kérdése milyen érzelmeket vált ki egyes politikusokból, egyes pártokból. Azt gondolom, ezen érzelemkitörések hátterében az áll, hogy igen sokan vannak olyanok, akik szívesen feledtetn ék egykori álláspontjukat ebben a kérdésben. A Fidesz bátran vállalja a kárpótlási törvények elfogadásánál vallott álláspontját. Ma is valljuk, hogy a kárpótlás helyett lehetett volna jobb megoldást találni az igazságtételre, a jóvátételre. Ma is valljuk, hogy a kárpótlást lehetett volna jobban csinálni. Mi nem kényszerültünk arra, hogy aláírjuk a kiskunmajsai nyilatkozatot, nekünk nem volt szükségünk arra, hogy a kárpótlási törvény szavazásáról epebajra hivatkozva távol maradjunk. Mi bátran vállaljuk az el múlt négy évben ez ügyben tanúsított konstruktivitásunkat. Ma is büszke vagyok azokra a javaslatokra, amelyeket benyújtottunk a kárpótlás felgyorsítására, a kárpótlási ígérvények megalkotására, és ma is sajnálom, hogy ezeket a javaslatokat az akkori többsé g elvetette. Azt hiszem, ezek a javaslatok, elfogadásuk esetén, sokat segíthettek volna abban, hogy ne jussunk oda, ahol ma vagyunk. A Fidesz bátran vállalja választási ígéreteit, és az elmúlt hónapok történései alapján javaslom, tegyé k ezt nyugodtan a kormánypártok is: hajtsák végre választási programjukat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat tulajdonképpen nagyon kevés dologról szól, sokkal kevesebbről, mint amit az előttem felszólalók érintettek. Ez a törvény javaslat nem szól a kárpótlással összefüggő földjogi kérdésekről, a privatizációs kérdésekről, illetve csak nagyon csekély mértékben függ össze ezekkel. Ez a törvényjavaslat azt célozza, hogy a kárpótlási jegyeket az arra jogosultak könnyebben válthassák á t életjáradékra. Meggyőződésünk, hogy ez a javaslat helyes, hiszen egyrészt kedvezőbb lehetőségeket ad, másrészt pedig mindenképpen helyes az a megoldás, hogy azok a személyek, akik korábban nem éltek ezekkel a lehetőségekkel - mert akkor másképp látták az érdekeiket vagy azért, mert korábban ebből a lehetőségből ki voltak zárva , most újragondolhatják a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának kérdését, és esetleg - ha korábban ilyen joggal nem rendelkeztek - most élhetnek ezzel. Ugyanakkor azt is el ke ll mondani - és tulajdonképpen az egész, előttünk lévő üggyel kapcsolatban ezt tartom a legfontosabbnak , hogy ez a törvényjavaslat a kárpótlással összefüggő problémáknak csak egy rendkívül csekély szeletét orvosolja, és egész szűken vizsgálva: a kárpótlá s és a kárpótlási jegyek kapcsolatában is csak nagyon csekély szeletre tud orvosságot nyújtani. Ha megnézzük az Állami Vagyonügynökséghez eddig beérkezett kárpótlási jegyek megoszlását, akkor azt látjuk, hogy a kárpótlási jegyekből csupán 167 millió forint címletértékű jegyet fordítottak életjáradékra, szemben a teljes privatizációs felhasználással, ami a 44 milliárd forintot is meghaladja, vagyis a kárpótlásra jogosultak eddig csupán a tulajdonukban lévő kárpótlási jegyek 0,5 százalékát fordították életjár adékra. Ennek rendkívül sok oka van. Egyrészt talán nem volt kellően jó, kellően bőkezű az a javaslat, amely az életjáradékról szóló törvényben tükröződött. Ugyanakkor viszont el kell mondani azt is - és ezzel szerintem a mostani jogalkotásunk során is sze mbe kell néznünk , hogy a kárpótlási jegyek életjáradékra váltása még egy kedvezőbb konstrukcióban is csak nagyon kevés ember számára lesz biztató befektetési lehetőség. Hiszen azok a személyek, akik eredeti jogosultként kárpótlásban részesültek, éppen az ért kaptak kárpótlást, mert korábban igazságtalanságok érték őket, és azt lehet mondani, tulajdonképpen az elmúlt negyven évben olyan jogsérelmek érték őket, amelyek a szociális, gazdasági helyzetüket is nagymértékben meghatározták. Ezek az emberek nem ren delkeznek kellő gazdasági tartalékkal, nem mondhatnak le arról a lehetőségről, hogy mihelyt kárpótlási jegyeikhez hozzájutottak, azonnal
