Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2043 bizottság határozatát nem fogadja el valamelyik érdekelt fél, akkor keresettel élhet a bíróság felé, de ennek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. De hogyan lehet végrehajtani a határozatot jogerős bírósági döntés n élkül? Erről nem szól a törvény. Vagy mi történik akkor, ha kiderül a bírósági eljárás során, hogy a bizottságnak nem volt joga felfüggeszteni a közbeszerzési eljárást, és ebből az ajánlattevőknek komoly kára származott? Számomra ezek a kérdések nem megvál aszolhatók. Itt jegyzem meg, hogy például az Ipartestületek Országos Szövetsége az előzetes véleménynyilvánítás során kifejezte hasonló aggodalmát az iránt, hogy a bírósági megtámadás ellenére a bizottság határozata érvényben marad, de az előterjesztő képv iselői a bizottsági vitákban pozitív megközelítésbe helyezték ezt az ellentmondásos helyzetet. A harmadik hatásköri lehetősége a bizottságnak az ajánlatkérő döntésével szembeni bármely kérelem elbírálása - tehát döntés után érkezik kifogás. Ha az ajánlatké rő dönt, azaz elbírálja a pályázatokat, akkor a döntés tényének megismerésével egyidejűleg a szerződés is létrejön. Csak abban az esetben van idő a beavatkozásra, ha a kiíró a pályázatban előre közli, hogy a döntéssel egyidejűleg nem fog szerződést kötni, csak a megjelölt határidőn belül. Akinek szándéka nem tisztességes, az nem fog lehetőséget biztosítani a két időpont nyilvánosságra hozatalával arra, hogy bárki még a szerződéskötés előtt beavatkozhasson. Ha pedig már a szerződéskötés megtörtént, akkor csa k a bíróság tudja kimondani a szerződés semmisségét. Az összes többi jogvita a bíróságok feladata a törvény szerint is. Az eddigiekből választ kaphattak tisztelt képviselőtársaim arra, hogy miért tartom aggályosnak a bizottságok működését, és arra is, hogy milyen többletfeladatokat kell ellátniuk a bíróságoknak, függetlenül a bizottság lététől. De ha a bizottság létezik, akkor a bíróságok feladata még növekszik is a bizottsági határozatok garantált megtámadása miatt. Joggal tehető fel a kérdés, hogy megoldh atóe a törvényből következő feladat újabb szervezet létrehozása nélkül. A válaszom: természetesen igen, és a módosító javaslataim ezt tartalmazzák is. (20.40) Szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét az ajánlás 122. és 163. pontjában foglaltakra; ezeke t most nem kívánom részletesen ismertetni, csak utalásszerűen. Álláspontom szerint a közbeszerzéssel kapcsolatos jogviták elbírálási eljárására a polgári perrendtartás XXV. fejezetének előírásait kellene alkalmazni. A Pp. ezen fejezete jelenleg üres, így e bben elhelyezhetők a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó követendő jogszabályok. Az eljárások tehát a Pp. általános szabályai szerint folynának a XXV. fejezetben meghatározott speciális szabályok figyelembevételével. A közbeszerzési törvényben kerülne rend ezésre az az anyagi jogi lehetőség, hogy a bíróság a felek kereseti kérelmén felül hivatalból felhívhatná a jogsértés okozóját a megfelelő eljárásra, eltilthatná az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, illetve bírságot szabhatna ki. A speciális szabályok között ki kell mondani, hogy egyes bíró jár el a perekben, milyen mulasztáshoz fűződő jogkövetkezményeket lehet alkalmazni, vane helye viszontkeresetnek, egyezségnek, illetve szüneteltetésnek. Tisztázni kell azt is, hogy melyik bírósá g az illetékes, illetve kinek van hatásköre. Álláspontom szerint értékhatártól függetlenül a megyei bíróságok hatáskörébe kellene helyezni ezeket a pereket, az illetékességet pedig az ajánlatkérő székhelye alapozná meg. A javaslatom értelmében soron kívül kellene az eljárást lefolytatni, s lehetőséget kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésére is. A gyors eljárás érdekében a fellebbezési határidő, a felülvizsgálati lehetőség a javaslatnak megfelelően kerülne a Pp.be, továbbá a jogerős döntést közzé k ellene tenni a Közbeszerzési Értesítőben. Álláspontom szerint mindezzel a döntőbizottság felállításával elérni kívánt célok hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban érvényesülnének, mint az eredeti javaslatban elképzelt megoldás