Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ):
2044 alkalmazásával, ugyanakkor a törvényjavaslat elveit, megoldási módozatait a módosító javaslat megtarthatja. Tisztelt Ház! A bizottsági viták során többször hallottuk érvként, hogy a döntőbizottság és a tanács működésével kapcsolatban kimutatható megtakarítás várható a közpénzek felhas ználása terén. Határozott álláspontom, hogy a megtakarítás nem az új szervezet miatt jelentkezik, hanem a szabályozott eljárási rend miatt, valamint az ezt betartani hivatott belső gazdálkodási és ehhez párosuló felelősségi rendszer miatt. Végül ki kell té rnem egy szintén sokat emlegetett javaslatommal szembeni érvre, nevezetesen arra, hogy a bíróságok leterheltek. Ahogyan azt már említettem, a megyei bíróságok gazdasági peres csoportjai járnának el a jogviták kezelésében. Áttekintettem a megyei bíróságok ü gyfélforgalmának statisztikáit, és ez alapján mondhatom, hogy nem érzem indokoltnak a leterheltség miatti aggodalmat. Az 1994. évben az elsőfokú gazdasági peres ügyek száma a megyei bíróságokon 10 068ról 4525re csökkent. Az elmúlt évben 3385 ügy indult m eg, és ha ezzel szembeállítjuk a törvény indoklásában valószínűsített körülbelül évi 80 ügyet, akkor azt hiszem, nem elképzelhetetlen, hogy a bíróságok képesek megbirkózni a közbeszerzési törvényből fakadó többletfeladattal, főleg akkor, ha a törvényben te rvezett ráfordításból némi összeggel a bíróságok is részesedhetnek. Köszönöm a figyelmüket, és elnézést a hosszas érvelésért. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Mit tehetünk, képviselő úr... (Dr. Dornbach Alajos jelentkezik.) Dornbach Alajos kép viselő úr szólni kíván? (Dr. Dornbach Alajos: Igen.) Megadom a szót, tessék. DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mégis vissza kell térnem egyszer az elmondottakra, tehát a közbeszerzési döntőbizottság és a bírósági eljárá s különbözőségének egy szempontjáról azért nem esett szó. A bírósági eljárás kontradiktórius eljárás, egészen más eljárási szabályok szerint. Bármennyire soron kívül fogják tárgyalni vagy tárgyalnák a bíróságok ezeket az ügyeket, a mai gyakorlat szerint - sőt tízhúsz éven belül - nem remélhető, hogy kéthárom évnél rövidebb idő alatt ezek a perek lebonyolódhatnának. Hogy a gazdasági kollégiumoknak miért ekkora most a munkaterhük, pontosan tudjuk: azért, mert a magángazdálkodó cégek perei zömmel nem a gazda sági kollégiumok előtt zajlanak, hanem a rendes vagyonjogi kollégiumok, tehát a polgári kollégiumok előtt. Ez nem azt jelenti, hogy a bíróságok gazdasági kollégiumai számára államigazgatási feladatokat kell delegálni azért, hogy foglalkoztatásuk megfelelő ügyhátralékot teremtsen náluk is. Akkor a bírósági munkaerőt át kell csoportosítani, de semmiképpen nem lehet államigazgatási feladatokat bírákkal elvégeztetni. Nem lehet a polgári perrendtartást úgy megváltoztatni, hogy gyors és operatív eljárásra legyene k képesek a bíróságok. Ez teljesen idegen a bíróságtól. Mint már korábban is mondtam, ezzel az erővel számos egyéb államigazgatási hatósági feladatot a bíróságokra lehetne ruházni. De még nagyon fontosnak tartom azt megemlíteni, amit Keller képviselő úr mo ndott, hogy csak a megkötött szerződésekről fognak tudomást szerezni. Felhívom a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési szerződések volumenének döntő többsége nagyberuházások bonyolításából származik; a nagyberuházások építőipari beruházások. Nem véletlen, h ogy a törvényjavaslat 62. § (2) bekezdése azt mondja, hogy az ajánlatkérő, amennyiben nem jön létre nyomban a szerződés az eredmény kihirdetésével, abban az esetben 30 napon belül, építőipari beruházás esetében 60 napon belül köteles megkötni a szerződést. Ha valaki részt vett építőipari versenytárgyaláson - márpedig 1988 óta versenytörvény van, tehát előtte is voltak bizonyos versenyszabályok, de '88 óta bizonyos versenyeljárás kötelező az építőipari
