Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
2035 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni az 121. pontig. (Senki sem jelentkezik.) Mivel további jelzés nem érkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Az ajánlás 2247. pontjai a II. fejezetben az értelmező rendelkezésekre, valamint a közbeszerzések tanácsára vonatkozó rendelkezések módosítására irányulnak. Indítvá nyozom az összetartozó javaslatok tárgyalásának összekapcsolását. Az indítványról kézfelemeléssel határoz az Országgyűlés. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Látható többség. Kérdezem, kíváne valaki szólni a módosító javaslatokhoz kapcsolódóan. Meg adom a szót Keller Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Én a 34. pontban megfogalmazott módosító indítványomhoz kívánok részletesen hozzászólni, amelyben tulajdonképpen tiz enhárom szakasz elhagyását javaslom, vagyis nem javaslom a közbeszerzési tanács megalakítását. Módosításom indoklásánál különös jelentőséggel bír a 15. §, amely a tanács hatáskörét és működését részletezi, valamint a 19. §, amely rendelkezik a közbeszerzés i döntőbizottság létrehozásáról - itt a feladatkörét még nem tisztázza, csak a későbbiek során. Amikor módosító javaslatomat megtettem, a szükségesnek tartott feladatok vizsgálatából indultam ki, ahogyan majd el kell járni az államháztartási reform során i s. A törvényjavaslat tizenkét pontban határozza meg a tanács hatáskörét, feladatát. A tanács olyan költségvetési szerv, amelynek tagjai díjazás nélkül, látszólag társadalmi munkában végzik tevékenységüket. Álláspontom szerint feladatainak egy része olyan, amit a kormány vagy az illetékes minisztérium felkérésére a tanácsban tervezett résztvevők vagy maguk a minisztériumok elláthatnak. Ilyenek például: a törvény érvényesülésének figyelemmel kísérése, jogszabálytervezetek véleményezése, a tanács működésével k apcsolatos jogszabályok végrehajtását elősegítő ajánlások készítése, nemzetközi kapcsolattartás, oktatás szervezése - nem sorolom tovább. (20.00) A másik része a döntőbizottság működésével kapcsolatos: létszámot állapít meg, kinevez, elbírál, összeférhetet lenséget, szervezeti szabályzatot, költségvetést fogad el. És végül van három olyan feladata, amelyet valóban el kell látni valamilyen szervezetnek. Az egyik ilyen: kiadja a közbeszerzési értesítőt; a másik: tagjai útján ellátja az 51. § (2) bekezdésben me ghatározott feladatokat, vagyis részt vesz - saját maga vagy meghatalmazottja útján - a pályázatok bontásánál; és végül a harmadik: minősíti a szállítókat. Az első feladat megoldható, más helyen a megoldás is megfogalmazásra kerü lt. A Miniszterelnöki Hivatal a privatizációs törvény szerint száz százalékos tulajdonosi jogokat gyakorol a Közlöny- és Lapkiadó Kft.nél, tehát a megoldás kézenfekvő számomra. Példaként említhető a cégközlönykiadás, évek óta tanács nélkül is jól működik . A második feladat: a pályázatok bontásánál való részvétel. Szintén elvégezhető, méghozzá garantált felelősségi rendszerrel, más, meglévő intézmény igénybevételével. Nevezetesen: lényegesen jobb megoldásnak tartom, ha a pályázat bontásánál közjegyző vesz részt, és a jegyzőkönyvet ő hitelesíti. Én közjegyzői okiratban gondolkodtam, de Bauer Tamás javaslatát elfogadhatónak tartom, aki a jegyzőkönyvet közjegyzői hitelesítéssel gondolja ellátni. Ez irányú módosító javaslatomat egyébként a gazdasági bizottság t ámogatta, és a költségvetési bizottság több mint egyharmada is támogatta. A harmadik feladat: a beszállítók minősítése. Hasonlóan más tevékenységhez, kormányrendelettel és a szintén meglévő szervezetekkel elvégezhető. Erre vonatkozóan egyébként kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be a tisztelt Háznak. Így egyébként kiküszöbölhető az az
