Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
2010 bejegyezve, és jó néhány olyan intézmény is eltörlésre került az utóbbi időben... - hadd mondjak gyakorlati példát .., például volt olyan, hogy soronkívülis ég bizonyos illeték lerovása után - már nincs soronkívüliség. Jogi képviselő számára már nincs félfogadás a cégbíróságokon. Teljesen érthető, mert a cégbírók nem tudnak megbirkózni hivatali idejük alatt sem az anyaggal, hanem hazaviszik és otthon próbálják feldolgozni. Nevek, cégnevek... Beadja valaki a korlátolt felelősségű társaság iránti kérelmét, és elképzelhető, hogy időközben más is adta azt a fantázianevet, hiszen ma Magyarországon nem Szabó és Társai Kft.ket hozunk létre, hanem szép angol, francia és egyéb kifejezésekkel fantomneveket, mondjuk, Qualität Kft. - hogy mondjak egy példát. Beadja a jogi képviselő, majd másfél év múlva, mert akkor veszik kézbe, közlik vele, írja át az egészet, mert közben már van nyolc Qualität Kft. Tisztelt Ház! Hogyan t örténik a cégbejegyzés? Ne a századfordulóra, az antivilágra, az úri világra mutassak rá itt ezen a helyen, hanem hogyan történik Kanadában vagy Franciaországban a cégbejegyzés? Kanadában úgy történik a cégbejegyzés, hogy a jogi képviselő vagy nevezzük nev én: az ügyvéd, megvásárol a cégbíróságon harmincnegyven végzésre vonatkozó nyomtatványt, kitölti, utána leadja - és be van jegyezve a cég. Francia példával nem akarok részletesen élni, de hasonlóan történik, hasonló gyorsasággal. Mivel ért egyet a Magyar Demokrata Fórum a cégnyilvántartással kapcsolatosan? Természetesen egyetértünk, hogy valamilyen módon az eljárást gyorsítani kell. Nem ellenezzük a kötelező ügyvédi képviseletet, a székhely, telephely, fióktelep definiálását, a fantomcégek megszüntetését. S most mondandóm lényegére szeretnék rátérni, hogy mivel nem értünk egyet: Amennyiben a kormánynak az a szándéka, hogy az igazságszolgáltatás működőképesebb és hatékonyabb legyen, és a hátralékos ügyek feldolgozására vonatkozóan valódi elhatározás születet t, akkor álláspontunk szerint a cégnyilvántartásról szóló eljárások keretében sokkal bátrabb változást kellett volna végrehajtani. Az előzőekből is következik, hogy a mai magyar igazságszolgáltatásnak éppen a cégnyilvántartások területén van a legszűkebb á teresztő képessége. Ennek oka abban keresendő, hogy 1989ben az akkori - azt hiszem, nyugodtan megnevezhetem - Sárközyféle koncepció alapján a cégbíróságokat, illetve azok feladatait olyan feladatnak deklarálták, amely alapvető bírói munkát igényel. Ezért szerveztek minden megyei bíróság, illetve fővárosi bíróság területén a mintegy kétezerfős bírói karból közel száz cégbírót. Az eltelt évek tapasztalata és az alapvető tulajdoni változások, melyek a piacgazdaság magántulajdonon alapuló kiépítését, ha nem i s befejezetté, de visszafordíthatatlanná tették, nem indokolják - s ez a lényege a mondandómnak - a cégnyilvántartások legapróbb részleteit illetően is, hogy bírói tevékenység legyen. Magyarország egyedülálló módon rendkívül nagy luxust enged meg magának e zzel a nehézkes struktúrával, és a bírói létszám emelésének korlátai nem teszik lehetővé, hogy alapvetően gyorsítsák a cégbírósági tevékenységet akkor, ha fenntartjuk azt a szemléletet, hogy a társasági törvény, illetve egyéb anyagi jogszabályok, például a szövetkezeti törvény alapján létrejövő és a cégbejegyzésre kötelezett változásokat - az alapítástól kezdődően a legapróbb változásokig - regisztráló tevékenység, valamint a törvényességi felügyelet konkrét bírói intézkedést jelentsen. Mivel a cégjog alapv etően a vállalkozások szabadságán alapuló regisztrálási eljárást jelent és nem engedélyezést, illetve mérlegen alapuló bírói döntést, álláspontunk szerint a most javasolt novelláris változtatással szemben sokkal merészebb lépésre is elszánhatta volna magát az előterjesztő, figyelemmel arra is, hogy az eltelt évek során többékevésbé megteremtődtek azok a technikai feltételek - például a teljes számítógépes országos nyilvántartás, a valamennyi gazdasági szereplőt érintő kamarai, köztestületi jellegű intézmén yrendszer , melyek alapján a legfontosabb feladat lenne a kamarához tartozó tevékenységek gyakorlóinak önigazgatása.
