Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 24 (74. szám) - Határozathozatal a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról rendelkező 1994. évi C... - Határozathozatal a környezet védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
2001 egy vádiratot, teljesen függetlenül attól, hogy a vád alá helyezett ártatlanabb lehetett, mint a ma született bárány, akkor sem tudott a büntetőeljárás következményeitől megmenekülni, mert az egész büntetőeljárásunk a vádelvre alapult. Emlékezzenek rá, hogy milyen keserű elítélő szavakkal szóltam már egy alkalommal e helyről a Visinszkijféle büntetőjogi borzalmakról. A Visinszkijféle büntetőjogi alapelvek abból a tényállásból indultak ki, hogy a vádirati tényállás köz okirati tényállás, ennek következtében a közokiratra vonatkozó bizonyítási szabályok vonatkoznak rá. Csak úgy lehet a vádiratban foglaltakkal szemben védekezni, ahogy általában egy közokirattal szemben lehet védekezni, tehát rendkívül szűk körülmények közö tt; amikor ráadásul megfordul a bizonyítási teher, és nem a vádlót terheli a vád bizonyításának kötelezettsége, hanem az ártatlant terheli a saját ártatlanságának bizonyítása. Tehát ez egyben jelenti az ártatlanság vélelmének feladását is. Ez a Független K isgazdapárt álláspontja szerint összeegyeztethetetlen a mi jogfejlődési törekvéseinkkel, ezért a Független Kisgazdapárt ebben a körben megfelelő módosító indítványokat fog beterjeszteni. Ilyen súlyos kifogások mellett mégis azért fogja az általa igényelt m ódosítások elfogadása esetén a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni, mert végül is valamit tenni kell - ezzel egyetért a Független Kisgazdapárt , gyorsítani kell a büntetőeljárásokat, egyáltalán a büntetőeljárások területén rendet kell teremteni. A F üggetlen Kisgazdapárt az igazságügyi kormányzat egész előterjesztését egy olyan törekvésnek tekinti, amely a jelenlegi, elfogadhatatlan merevségekbe ragadt büntetőeljárást egy jogállami fejlődés irányába szeretné kimozdítani, és ha ezek a törekvések találk ozni fognak a Független Kisgazdapárt módosító indítványaival, ebben az esetben netán még ennek az eljárásjogi módosítványcsomagnak az elfogadását is javasolni fogjuk. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönö m szépen. Megadom a szót Rubovszky György képviselőtársunknak, KDNP. (Dr. Hack Péter: Elnök Úr! - Zaj.) Ügyrendi javaslatot... (Dr. Csiha Judit jelentkezik.) ..., kétperces reagálásra kért szót Csiha Judit államtitkár asszony. (Dr. Hack Péter: Én is!) És ut ána Hack Péter úr. Tessék, államtitkár asszony! DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most 25 percben hallhattunk abból ízelítőt, hogy hogyan lehet egy kiinduló tételből egy ellenkező tartal mú következtetéshez eljutni. Mégsem erre reflektálva szeretnék most néhány mondatot elmondani, hanem elsőként visszautasítom azt az általánosítást, ami a felszólalás egy részében olyan tartalommal jelent meg, mely szerint milyen veszélyes vállalkozás a bün tetőeljárási törvény módosítását és annak végrehajtását olyan szervezetek, rendőrök, ügyészek és bírák kezébe tenni, akik törvénytelenségeket követnek el. Úgy gondolom, hogy ma ebben az országban ilyen hivatali rendszer nem létezik. Úgy gondolom, hogy a re ndőrség, ügyészség, bíróság a törvények keretei között és az abban foglaltak szerint végzi tevékenységét. A megjegyzéseim között el kell mondanom azt is, hogy éppen azért nem foglalkozik a törvénymódosítási javaslat a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíró ság jogállásával és hatáskörével, mert ez a javaslat nem óhajtotta felfordítani az alkotmányos rendet. Az alkotmány körébe tartozó kérdésekkel nem foglalkozott, nem is akar, majd csak az alkotmányozás keretében kerülhet sor erre. Nem akartunk teljesen átfo gó, új törvényt és új kodifikációt az asztalra tenni; egy cél érdekében vizsgáltuk felül a szabályokat, nevezetesen: milyen olyan eszközöket tudunk feltárni, ami eredményesebbé, hatékonyabbá teheti a bíráskodást. Ezért nem foglalkozunk számos olyan joginté zménnyel, amit képviselő úr hiányolt. A fontos és nem fontos ügyek között nem differenciáltunk, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyeket ismer a tárgyalás mellőzésével végzésben kiszabható büntetések köre. Ennek bővítése egyébként nem
