Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
1875 Ebben egyetértünk. Csak vannak olyan folyó kiadások - villanyszámla, adó, APEH stb. , melyek nem abban az ütemben érkeznek, mint a tej, a li szt vagy egyéb termékek. Tehát én azt gondolom, hogy ezzel a holnapi csomaggal - és ha lesz még felajánlás, akkor még egy csomaggal - azért nem kevés termelőszövetkezetnél felhalmozott kárpótlási jegyet fel tudunk szívni. Hozzáteszem, arra is lehetőséget a dtunk, hogy nemcsak termelőszövetkezetek, hanem más termelők - például a kárpótlási eljárás során tulajdont szerzett egyéb termelők - is csatlakozhatnak hozzá, tehát olyan gazdák, akik a felvásárlásban szintén érintve vannak. Én erre kértem a munkatársaima t. Nagyobb gond azonban: lehetséges, hogy a levegőbe beszélünk. Ugyanis - és ezt Sepsey képviselő úrnak szánom - 16,7 milliárd forintos kárpótlásijegyfelhasználásra adott át a MOSZ számomra egy listát és egy igényt. Más információk szerint nincs is ennyi kárpótlási jegy a termelőszövetkezeteknél, talán ha 68 milliárd. (20.30) Ebben az esetben ez a holnap kibocsátott csomag nem lesz túl sikeres - olcsóbban meg nem lehet odaadni. Attól még a privatizációs vagyonnak azért ára van! Holnaptól fog eldőlni, hogy valójában mennyi kárpótlási jegy van a termelőszövetkezeteknél. Korábban itt, a parlamentben elhangzott - egy időben én is reagáltam rá , hogy a termelőszövetkezetek egész nagy nagyságrendben a tőzsdére vitték, amikor még nem ennyi volt az ára. Némelyek ezt kifogásolták. Akkor erre úgy reagáltam, hogy a termelőszövetkezeteknél folyó fizetési gondok vannak, tartanak attól, hogy elértéktelenedik a kárpótlási jegy, és én tudom, hogy egész nagy nagyságrendű felajánlások voltak, amelyek a bankokon keresztül a tőzsdén keltek el. Lehetséges tehát, hogy a levegőbe beszélünk - bár ne legyen így. Abban az esetben ez az első - illetve vélhetően összeállítandó második - csomag fel fogja ezt szívni. Még egy mondatot szeretnék elmondani: mire az új privatizációs törvény konstrukciója beindul, valójában a kisebbségi tulajdonok el fognak fogyni. A 100 százalékos tulajdonban lévő néhány élelmiszerfeldolgozónál viszont olyan szerencsés privatizációt kellene végrehajtani, ahol a tőkeemelést nagy nagyságrendben lehet biztosít ani, mert ezek a cégek egyébként fontosak, de óriási tőkehiányban szenvednek, jelentős felújítási vagy modernizációs kötelezettségük van. Ebben az esetben legfeljebb ha konzorciálisan lehetne pályázni, pénzügyi befektetőkkel. Elmondtam - szeretném megismét elni , hogy a működőképes privatizációnak vagyok a híve, amellett, hogy egyébként mindenfajta érdeket okosan lehet érvényesíteni. De azt nem tudom támogatni, hogy ahol jelentős nagyságrendű forgóeszközhiány van és jelentős nagyságrendű felújítási köteleze ttség, csak azért adjam oda a termelőknek, hogy a termelők oldaláról a felvásárlás is biztosítva legyen. Itt ügyesnek kell lenni, és olyan partnereket kell szerezni, hogy a második, harmadik feltétel is egyidejűleg teljesüljön. Azt hiszem, így valahogy ki lehet egyenlíteni a kialakult vitát - bár nem ez a tisztem. A vitában valahol mindenkinek igaza van, csak a helyzet nem biztosan az, amiről beszélünk - de ez rövidesen ki fog derülni. Köszönöm szépen. (Taps. - Dr. Kávássy Sándor: Magánkézen is rengeteg van még, azzal is kellene kezdeni valamit!) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Kíváne még valaki felszólalni a III. fejezethez kapcsolódóan? (Csépe Béla szólásra jelentkezik.) Megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A késői óra ellenére szeretnék nagyon röviden további kereszténydemokrata módosító javaslatokat ismertetni. A 28. §hoz - amely a versenyeztetéssel foglalkozik - nyújtottunk be módosító indítványt. Ez kizárja annak lehetőségét, hogy meg lehessen kerülni a versenyeztetési kötelezettséget oly módon,
