Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. BOROSS PÉTER, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1844 Hadd jelezzem, a Független Kisgazdapárt a közerkölcsbe ütközőnek t art egy ilyen megoldást. Semmilyen körülmények között nem fogadjuk el, és a társadalom nyilvánosságához fordulunk, ha ez megtörténhet. (Zaj.) Engedjék meg, hogy itt külön is kitérjek arra, hogy ráadásul egy olyan előterjesztésről van szó, amelyet jóformán még be sem terjesztettek s máris többszörösen módosítottak. Egyértelmű, hogy a két indokolás összemosása a tisztelt Ház éberségének elaltatását célozza. Ezért tiltakozom az ellen, hogy elnök úr is ezt megengedte, és tisztelettel kérem, hogy a két indokolás külön történjen meg. Az előterjesztő indokolja meg, hogy miért tartja szükségesnek azt az előterjesztést, amelyben a köztársasági elnököt kivonná az átvilágítás alól. Egyértelmű, hogy ez jogállamban elképzelhetetlen és elfogadhatatlan, ezért kérem a tiszt elt képviselőtársaimat, ennek megfelelően járjanak el. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megkérdezem Boross Péter bizottsági elnök urat, figyelemmel arra is, hogy a vitára válaszadási joga lesz, most minden képpen kíván reagálni Torgyán képviselő úr szavaira? (Dr. Boross Péter: Igen.) Igen. Tessék. DR. BOROSS PÉTER , a nemzetbiztonsági bizottság elnöke : Elnök Úr! Én csak tisztázni szeretnék egykét olyan körülményt, amely remélhetőleg elejét veszi a további vi tának. Ha a köztársasági elnök a parlament előtt esküt tesz, ennek következtében az átvilágítandók körébe tartozik. Minden átvilágítandó kinevezés utáni átvilágítására kerülhet csak sor - ez a dolog természetéből következik. Ismeretes Torgyán Józsefné Cseh Mária képviselő asszony előterjesztése a köztársaságielnökjelölt előzetes átvilágítására. Azt kell mondanom, ez ellen semmiféle elvi kifogás nem merült fel a bizottság egészében, csak az alkotmány 29/B § (1) bekezdése okoz némi problémát, ugyanis köztárs aságielnökjelölt közvetlenül a választások előtt lesz valaki. Tehát nincs olyan természetű szabályozás, hogy mondjuk az elnökválasztás előtt egy hónappal jelölési kötelezettség lenne. Ebben az esetben ugyanis el lehetne fogadni ezt az indítványt, amivel e lvileg - még egyszer hangsúlyozom - a magam részéről én is egyetértenék, ha történetesen ez az indítvány alkotmánymódosító jelleggel érkezett volna, tehát a fenntartások kizárólag jogi természetűek. A nemzetbiztonsági bizottság ebben már állást foglalt: az ért nem tudja támogatni többségi szavazással, mert alkotmányos akadálya van az előzetes átvilágításnak. Torgyán József frakcióvezető úrnak az a feltételezése, hogy ez az álláspont kizárja a köztársasági elnököt az átvilágításból, azért téves, mert ismét ha ngsúlyozom: minden kinevezett személy utólagos átvilágítását szabályozza a sokat emlegetett törvény. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Kétperces válaszadásra megadom a szót Torgyán Józsefnek. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy Boross képviselőtársunknak az okfejtése egyértelműen védőbeszéd a mellett az előterjesztés mellett, amelyet a Független Kisgazdapárt a köztársasági elnök közvetlen választására k ezdeményezett, mert ebben az esetben nem lehet a nép háta mögött mondjuk fél órával a megválasztása előtt különböző parlamenti praktikákkal úgy megválasztani köztársasági elnököt, hogy ráadásul annak az átvilágítása se történjen meg. Egyértelmű tehát a kö zvetlen elnökválasztás melletti érvrendszer, amit Boross Péter képviselő úr elmondott. De legyen szabad rámutatnom arra, hogy semmi nem indokolja egyebekben sem, hogy valóban néhány perccel a köztársasági elnök megválasztása előtt történjen a jelölése, mer t ebben az
