Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. április 11 (72. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
1845 esetben olyan privilegizált helyzetbe hozzuk, ami - ne vegyék tőlem rossz néven - ma már egy hegesztő esetében sem állhat fenn. Mert ha egy hegesztő jelentkezik, mert olyan szerencséje lenne, hogy netántán munkához juthatna, akkor megnézik, hogy ki ez a hegesztő. Pont a köztársaságielnökjelöltnél ne történjen ez meg? Ebben a Házban elhangozhat e mellett még érv? Elnézést kérek, én ezt megdöbbentőnek tartom. Én olyan elképesztő javaslatnak minősítem ezt az előterjesztést, amelyet minden képviselő lelkiismeretére apellálva kérek elutasítani. Köszönöm a lehetőséget a viszonválaszra. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután az írásban előre jelzett felszólalást meghallgattuk, a most szót kért felszólalók meghallgatása k övetkezik. Megadom a szót Kőszeg Ferenc képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetségéből. KŐSZEG FERENC (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez után a kis szópárbaj után arra szeretném felhívni a figyelmet, vagy annak a reményemnek szeretnék hangot adni, hog y egy olyan eseményre készülünk, amellyel alapjában mindenki egyetért ebben a Házban, nevezetesen annak a két bizottságnak a megválasztására, amelynek feladata az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek átvilágításának a végrehajtása. É n azt gondolom, hogy ennek a két bizottságnak a megválasztása véget fog vetni azoknak a feltételezéseknek, hogy ebben a Házban vannak olyanok, akik ennek a törvénynek a végrehajtását nem tartják kívánatosnak. Ami magát a nemzetbiztonsági bizottságot illeti , hadd idézzem a bizottságnak a december 8ai nyilatkozatát, tehát egy olyan időben született nyilatkozatot, amely még megelőzte az Alkotmánybíróság határozatát, olyan időben született, amikor egyesekben még voltak kétségek, hogy az Alkotmánybíróság alkotm ányosnak fogjae találni ezt a törvényt. Akkor a bizottságunk állást foglalt és azt mondta, hogy "A nemzetbiztonsági bizottság a rendelkezésére álló eszközökkel elő kívánja segíteni a törvény végrehajtását." Tulajdonképpen még ezt megelőzően, ha jól emléks zem, a múlt év novemberében a bizottság elnöke, Boross Péter felhívta a bizottság tagjainak a figyelmét erre a bizottsági kötelezettségre. Ezt az előbb idézett nyilatkozatot a bizottság egyhangúlag fogadta el, ennek a kiadását támogatták a bizottság kormán ypárti, szocialista, szabaddemokrata tagjai éppen úgy, mint ahogy ellenzéki tagjai. Abban is teljes volt az egyetértés a bizottságban, hogy az új, úgynevezett ügynökbírák jelölésének minél hamarabb meg kell történnie. Azt hiszem, hogy ennek a törvénynek a végrehajtása, amelyről tudjuk, hogy nem haladt simán előre, sok vitát, polémiát, vihart kavart, nem tette könnyűvé ennek a feladatnak a végrehajtását, nevezetesen a bírák megtalálásának és jelölésének a feladatát. De el kell mondjam, hogy a nemzetbiztonság i bizottság képes volt arra, hogy egyhangúlag támogassa a most a parlament elé kerülő személyeknek a jelölését. (18.10) A nemzetbiztonsági bizottság egyhangúlag jelölte őket. Talán érdemes azt is hozzátenni, hogy a bizottságban helyet foglaló mind a hat pá rt részt vett a jelölési folyamatban, nemcsak abban az értelemben, hogy meghallgatta a bírákat, hanem én bizony nem tudnám megmondani, hogy a hat jelölt közül ki az, akit kormánypárti képviselő, ki az, akit ellenzéki képviselő ajánlott a bizottság figyelmé be. Az egyik legfontosabb dolog, amit a bizottság a feladatának tekintett, hogy meggyőződjön arról, hogy az összeférhetetlenség esete a jelöltekkel kapcsolatban nem merül fel. A bizottság igen alaposan kikérdezte a bírókat, és részben életkoruk, részben bí rói pályájuk - azt lehet mondani - emberi belátás szerint, kizárja azt a lehetőséget, hogy összeférhetetlennek bizonyuljon ezeknek a bíráknak a személye.
