Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 21 (66. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
1181 Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokrat ák Szövetsége támogatja a magyarszlovák alapszerződés aláírását, és arra kéri a kormányt, hogy a jóváhagyási dokumentumot mielőbb terjessze az Országgyűlés elé annak jóváhagyása végett. Szeretném ugyanakkor hozzátenni, hogy miközben az SZDSZ támogatja a m agyarszlovák alapszerződést, nincsen bennünk semmifajta diadalérzet. Nem gondoljuk azt, hogy ez az alapszerződés automatikusan egy teljesen másfajta viszonyt fog eredményezni magyar és szlovák relációban. Ugyanakkor az a meggyőződésünk, hogy ez az alapsze rződés megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar és a szlovák ellentétek - hadd tegyem hozzá, hogy évszázadokra visszamenő ellentétek - véget érjenek, és a jövőben a két ország között valódi együttműködésen alapuló jószomszédi kapcsolat alakuljon ki, a melynek keretén belül mindkét ország a saját területén élő kisebbségek érdekeit a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi. Kétségtelen, hogy amikor ellenzéki képviselőtársaim bírálják az alapszerződést, felvetnek olyan körülményeket, amelyek számunkra is aggod alomra adnak okot. Az a körülmény, hogy az egyik aláíró fél az aláírást tíz perccel megelőzően értelmezi - nyilván számára kedvező módon - az alapszerződést, ez valóban nem egy kedvező jel. Tehát joggal vetik fel képviselőtársaim: ha a szlovák kormány azt mondja, hogy az ő értelmezése szerint nincsen autonómia az alapszerződésben, akkor nyilván joggal aggódunk. Ugyanakkor azt a kérdést kell feltennem ellenzéki képviselőtársaimnak: vajon ha a magyar kormány nem írja alá az alapszerződést, akkor közelebb lenn énke ahhoz, hogy azt mondhassuk, a szlovákiai magyarságnak autonómiára van jogosultsága? Úgy érzem, a válasz egyértelmű: azáltal, hogy az alapszerződés létrejött, azáltal, hogy az alapszerződés magában foglalja a 1201es Európa Tanácsi ajánlást, amely va lódi kollektív kisebbségi jogot és részleges autonómiát tartalmaz, a szlovákiai magyarság jóval közelebb került a kollektív kisebbségi jogokhoz és az autonómiához, mint korábban, amikor semmifajta ilyen rendelkezés nem volt a két ország között. Szeretném h angsúlyozni azt is, hogy a magyarszlovák alapszerződést nyilvánvalóan nem a szlovák kormány fogja értelmezni - meglehetősen visszás dolog lenne, ha a felek értelmeznék az alapszerződéseket. Nyilvánvaló, hogy adott esetben - vita felmerülése esetén - a meg felelő jogi fórumok fogják ezeket a vitás kérdéseket eldönteni. Úgy ítélem meg azonban: az, hogy ez az alapszerződés létrejött, az, hogy Magyarország lemondott a területi követelésekről, a szélsőséges politikusok alól Szlovákiában is kihúzhatja a talajt, é s ez hosszabb távra lehetővé teszi, hogy a mérsékelt politikusok Szlovákiában is el tudjanak mozdulni abba az irányba, amelyet mindannyian kívánatosnak tartunk. Szeretnék utalni Csóti Györgynek arra a kijelentésére, amit itt pár perccel korábban tett. Úgy fogalmazott: lehet, hogy tegnap jó volt Párizsban magyarnak lenni, holnaptól azonban Szlovákiában rossz lesz magyarnak lenni. Azt a kérdést kell feltennem Csóti György képviselőtársamnak és minden képviselőtársamnak, aki ebben a gondolatkörben fogalmaz: mi ndez azt jelentie, hogy holnaptól jó Romániában magyarnak lenni, hiszen Romániával nem kötöttünk alapszerződést. Ezek a problémák, amelyeket képviselőtársaim említenek, román viszonylatban fel sem merülhetnek, következésképpen a magyar kormány ártott a sz lovákiai magyarságnak és használt a romániai magyarságnak. Ha ez képviselőtársam konklúziója, akkor kérem, ossza meg ezt velünk, és akkor ennek a fényében esetleg átértékeljük azt, amit eddig léptünk az alapszerződések vonatkozásában. (Taps a bal oldalon.) Szeretném az Országgyűlés figyelmét felhívni arra, amit minden európai politikus - és szeretném hozzátenni, hogy számos mérsékelt ellenzéki politikus is - hangsúlyoz, ez pedig az, hogy a magyar kormány a szlovák alapszerződésben a ma elérhető legjobb alapszerződést tudta megkötni. Alig hiszem, hogy van Magyarországon, akár önök között olyan politikus, aki ezt kétségbe vonja, aki azt