Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 21 (66. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
1176 HORN GYULA miniszterelnök, DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, DR. BOKROS LAJOS pénzügyminiszter, DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár, DR. KATONA BÉLA tárca nélküli miniszter, DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter, DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi álla mtitkár, DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár, KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, DR. LAKOS LÁSZLÓ földművelésügyi miniszter, DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, SOÓS KÁROLY ATTILA ipari és kereskedelmi minisztériumi á llamtitkár, DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár, DR. SUCHMAN TAMÁS tárca nélküli miniszter. Az ülésnap megnyitása Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 15. ülésnapja 1995. március 21én, kedden (9.08 ór a - Elnök: dr. Gál Zoltán Jegyzők: Boros László és dr. Trombitás Zoltán) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm jelen levő képviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 15. ülésna pját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Boros László és dr. Trombitás Zoltán jegyző képviselőtársaim lesznek segítségemre. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Horn Gyula miniszterelnök úrnak. HORN GYULA miniszterelnök : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tájékoztatást adjak önöknek a tegnap, tegnapelőtt Párizsban lezajlott eseményekről, az alapszerződésről. Tegnap este az Élyséepalotában, Párizsban François Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke 52 ország tapsa, egyetértése kíséretében köszöntötte Magyarországot és Szlovákiát az alapszerződés megkötése alkalmából. A Francia Köztársaság elnöke hangsúlyozta: államainknak két olyan nagy kér désben sikerült előrelépniük, amely nemcsak KözépKeletEurópában, hanem az egész földrészen mindvégig feszítő problémát jelentett a múltban és jelent a jövőben is. Az egyik ilyen a határkérdés, a másik pedig a nemzeti kisebbségek helyzete, jogainak biztos ítása. Nos, a Nemzetek Közössége, az Egyesült Államoktól Oroszországig, Norvégiától Ausztriáig úgy méltatta a Magyar Köztársaságot, hogy csinált valami európait, valami civilizáltat, valami előremutatót ebben a középkeleteurópai térségben, amely súlyos f eszültségekkel terhes, ahol a viszályok a jellemzők, és ahol az elmúlt évek, évtizedek során nagyon keveset lehetett megoldani az államok viszonyát feszítő problémákból.