Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 21 (66. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
1177 Ezt azért szeretném aláhúzni, mert tegnap és tegnapelő tt nem volt olyan felszólaló a Nemzetek Közösségének vezető képviselői között, aki ezt ne fejezte volna ki. Ezért is jó érzés volt Párizsban magyarnak lenni. Kellette ez az alapszerződés? Mindenképpen igen a válasz. Hiszen ez az alapszerződés segíti rende zni Magyarország és Szlovákia viszonyát. Segíti nemcsak a határon túl élő, Szlovákiában élő 600 ezres magyarság, hanem a határokon belül a 10,5 millió magyar állampolgár boldogulását. Egy olyan szerződés jött létre, amely alapot jelent az építkezéshez; oly an építkezéshez, amelyre még számtalan egyezmény, számtalan megállapodás, nagyon sok vitás kérdés rendezése vár. Milyen ez az alapszerződés? Mindenekelőtt egy jó dokumentumról van szó, mert minden nagy kérdést és elvet magában foglal, amely fontos a két or szág viszonyában. Az eddig ismert magyar, illetve hazai, de hozzáteszem, nemzetközi dokumentumok közül is egyedüli ez az alapszerződés, amely előírja, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos európai normákat be kell építeni a szerződő felek belső jogszabályába . Olyan dokumentum, amely tartalmazza azt is, hogy miként lehet ellenőrizni a vállalt kötelezettségek és jogok érvényesítését. Nemcsak kétoldalú ellenőrzést irányoz elő az alapszerződés, hanem előirányozza az EBESZ, az Európa Tanács és az ENSZ különböző do kumentumai szabályainak megfelelő ellenőrzési lehetőséget is. S ezen keresztül a szlovákiai magyarok is lehetőséget kapnak arra, hogy megalapozott igényekkel lépjenek fel a saját belső politikai erőikkel szemben. Az alapszerződés ellenőrzési részéhez tarto zik az is: előírja a miniszterelnökök és külügyminiszterek évenkénti találkozóját, amely ugyancsak azt a célt szolgálja, hogy figyelemmel kísérjük a vállalt kötelezettségek teljesítését. Rendkívül fontos körülmény az is - az ellenőrzés, a végrehajtás szemp ontjából , hogy az alapszerződést csatolták az európai stabilitási egyezményhez, tehát integrálták egy olyan nemzetközi dokumentumba, amely erkölcsi, politikai jelentőséggel bír a szerződő felek számára is. (9.10) Összességében tehát úgy ítéljük meg, hogy ez az alapszerződés annak a három elvnek, prioritásnak a teljesítését tartalmazza, fejezi ki, amelyet ez a kormány a maga számára külpolitikájában megfogalmazott, vagyis a szomszédokkal való jó viszony megteremtését, a határon túl élő magyarság érdekeinek érvényesítését és az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét. Úgy ítélem meg, különösen fontos az alapszerződés abból a szempontból is, hogy a mi nagyon zaklatott középkeleteurópai térségünkben a délszláv háború körülményei közepette ténylegesen fe nnállt a veszélye annak, hogy egyfajta kísérlet történik a rossz emlékű, átkos emlékű Kisantant feltámasztására. Nos, ez a magyarszlovák alapszerződés lehetővé teszi ennek a veszélynek az elhárítását is. Mi nincs ebben az alapszerződésben? Van néhány dolo g, ami nincs benne. Például az sincs benne, hogy a kormány lemond, ha az alapszerződést aláírja. (Derültség a bal oldalon.) Még talán olyasmi sincs benne, hogy aki a Tátrába megy síelni, az köteles hóláncot vinni magával... (Derültség a bal oldalon.) De ho gy komolyra fordítsam a szót... (Közbeszólás jobbról: Ideje lenne!) A Duna kérdése, amit többen hiányoltak. Emlékeztetni kívánom tisztelt képviselőtársaimat, hogy január 25én Mečiar miniszterelnök úrral megállapodtunk azoknak a károknak a pótlására, amelye k bennünket értek a Duna egyoldalú elterelése miatt. Nos, az eddigi fejlemények alapján nincs okom és nincs jogom kételkedni a szlovák fél szándékában e kérdés rendezését illetően. Mint ahogy a miatt sincs jogom kételkedni, hogy megállapodtunk: március els ejével megnyitjuk a két határátkelőhelyet - ez megtörtént. Létrejött a gazdasági vegyesbizottság, és jó néhány területen előre tudtunk lépni a szlovák kormánnyal, a szlovák féllel olyan ügyekben is, amelyek korábban nyitottak, rendezetlenek voltak.
