Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 20 (65. szám) - A környezet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
1163 addigra a privatizáció befejeződik. Közben az ország környezeti állapota tovább romlik, a katasztrófahelyzet visszafordíthatatlanná válik. Miniszter úrtól, illetve a tárca tisztelt képviselőjétől kérdezem, mit kíván tenni annak érdekéb en, hogy: 1. a privatizáció a jövőben ne a környezet további romlása útján menjen végbe; 2. milyen garanciákkal kívánja biztosítani, hogy további környezeti károsodások ne következzenek be; 3. a már bekövetkezett környezeti károsodások hatásait hogyan kívá nja felszámolni. Ezekre a kérdésekre a tisztelt előterjesztő nem tudja megadni a választ, ugyanis ezeket a kérdéseket a privatizációs törvényben kellett volna szabályozni, amit elmulasztottak. További kérdéseim: Érvényt tudotte szerezni a tisztelt előterj esztő annak a fontos követelménynek, hogy védett természeti értékeket ne lehessen privatizálni? A válasz nemleges. A privatizációs bevételek terhére milyen forrást teremtett a tárca a felszámolt vállalatok által hátrahagyott környezeti károk enyhítésére? A válasz az, hogy ilyen forrást nem teremtettek tudomásunk szerint. Jelenleg nincs hatályban olyan jogszabály, amely a privatizáció feltételéül szabná az eladásra váró vállalatok környezetvédelmi előírásait. Nem tudom, ismerie a tisztelt előterjesztő, hogy ezen áldatlan állapot eredményeképpen az ÁVÜnél hogyan érvényesítik a pályázatokban a környezetvédelmi előírásokat? Ennek eljárási módjáról röviden tájékoztatnám a tisztelt előterjesztő politikai államtitkár asszonyt és képviselőtársaimat. A potenciális környezetszennyező vállalatok privatizálása előtt az ÁVÜ környezetvédelmi felmérést rendel el. Pályázati úton kiválasztottak négy, nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező auditáló céget, amelyek ÁVÜszaktanácsadóként végzik tevékenységüke t. A privatizációs pályázat kiírása előtt mindig ketten kapják meg a környezeti feltérképezés tennivalóit, majd a kettő közül a szakmailag megalapozottabb ajánlatot tevő cég kapja meg a megbízást a hosszú távra szóló stratégiai terv kidolgozására. Ennek ta rtalmaznia kell a kárelhárítás teendőit ezek költségvonzataival együtt. (19.00) A szakértői cégeket állítólag a Phareprogram alapján ilyen pénzből fizetik. De a lényeg az, hogy kétszeres pénzt kapnak! A felmérők egyszer a felmérésért, másodszor - igaz, má r csak az egyik - a stratégiai terv elkészítéséért. Nézzük meg, mi történik ezután! A Pharepénzzel előállított jelentés a privatizációs igazgatóságra kerül, ahol a pályázatok kiírásánál az ÁVÜ szerint figyelembe veszik. Valójában azonban senki nem törődik vele. A figyelembevétel mértékéről, illetve a vevővel kötött megállapodás környezetvédelmi feltételeiről már nem érkezik visszajelzés senkihez. Másrészt a szerződésben foglalt garanciák betartását ugyancsak senki nem ellenőrzi. Az üzleti titkot képező adá svételi szerződésben foglaltakról sem a környezetvédelmi felügyelőségek, sem pedig a minisztérium, a tárca nem szerezhetnek tudomást. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az elmondottakból egyértelműen képet kaptak az ÁVÜ környezetvédelmi tevékenységének színvonaláról, környezetvédelmi érzékenységének teljes hiányáról. Erre mondják, hogy ezen a területen is balkáni állapotok uralkodnak - ugyanis mindezek ellenére valakik mégiscsak felveszik a hatalmas, úgynevezett szakértői honoráriumokat a semmiért! A pr ivatizáció során magasabb vételárat lehetne elérni, ha az ÁVÜ a környezeti rekonstrukciót állami pénzzel előzetesen elvégezné. De ennek lebonyolítására az ÁVÜ szerint nincs se apparátus, se pénz. Arra azonban van pénz, hogy az ÁVÜ vezetői 500800 ezer fori ntos bruttó fizetéseket élvezzenek! A dolgozók átlagkeresete 140 ezer forint körül van az ÁVÜnél; ugyanakkor egyes
