Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 20 (65. szám) - A környezet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
1164 eltávozó ÁVÜvezetőknek 51015 milliós végkielégítéseket fizettek ki - de tényleges teljesítmény nem állt mögöttük! Én semmiféle többlettel jesítményt nem látok áldásos tevékenységük során, amivel ezeket a honoráriumokat kiérdemelték volna. A Független Kisgazdapártnak erről csak annyi a véleménye, hogy amelyik kormány ezt megengedi, amikor a nyugdíjas nyugdíja 12 ezer forint és másfélmillió ny ugdíjas él a létminimum alatt, a pedagógus fizetése, aki a jövő nemzedékét oktatja, 25 ezer forint bruttó, ugyanakkor az ÁVÜ vezetői s a különböző bankok vezetői tehetségtelenségük bizonyítása után 500800 ezer forintos bruttó fizetéssel rendelkeznek, ez a kormány bukásra van ítélve, mert elveszíti a nép bizalmát. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 4. §a környezeti elemként említi az élővilágot. Véleményünk szerint ebbe a körbe beletartozik az ember is mint biológiai lény. A javaslatban nincs szó az ember speciális védelméről. Védeni szándékozik a környezetet - de az embert nem! Egy modern környezetvédelmi törvénynek meg kell mondania, hogy az embernek mint élőlénynek mihez van joga. Nem elég az alkotmányban általánosságokat kimondani! Ezzel kapcs olatban: nem határozza meg az úgynevezett összegzett hatást, az emissziós értéket, amit az ember együttesen érez; például a füstöt, ami elpusztíthatja az élőlényeket. Például az USAban a NASA egy külön eljárást dolgozott ki annak a felmérésére, hogy ki a füstkibocsátó szervezet. Füstmintából meg tudják állapítani 2300 kilométeres körzetben, hogy ki bocsátotta ki a környezetszennyező füstöt, és azonnal ki tudják szabni a környezetszennyező bírságot az illetővel szemben. Ezt a módszert nekünk is át kellene vennünk. A törvénynek elsődlegesen a települések környezetvédelmét kellene szolgálnia, ami azonban a jogszabályból teljesen hiányzik. Az egészséges környezethez való jog alkotmányos jog, a településrendezési és környezettervezési ügyeket véleményünk szerin t össze kellene vonni. A jelenleg még hatályos környezetvédelmi törvényben a gyárak üzemelése beindításakor meg kellene vásárolni egy védőövezetet is, amit be kellene ültetni fákkal. Például a Paksi Atomerőműnél a beruházás terveként kellett védőterületet kialakítani. Nem értjük, hogy egy ilyen fontos és alapvető kérdést miért nem szabályoz a javaslat. A védőterület kialakítása a környezetvédelem területén olyan alapszabály, mint a matematikában a 2x2=4. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet alkotmán nyal összefüggő néhány kérdésére szeretném felhívni a figyelmet. Az alkotmány 5. §a kimondja: a Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét. Itt szeretném felhívni a jogalkotó figyelmét, hogy a "területi épség" fogalomkörét az alkotmány korszerűsítésének folyamata során ki kell egészíteni azzal, hogy a Magyar Köztársaság területi épsége alatt - a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint - mindazt a geológiai, talajtani, hidrológiai, légköri, növény- és állattani örökséget is értenünk kell, melyet társadalmunk évezredek folyamán a természettől örökölt. A hatályos alkotmány 8. §a rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogait. Felhívom a figyelmet arra, hogy az alkotmány korszerűsítése során sokkal határozottabban kell megjelölni azt, hogy a Magyar Köztársaság területén élő minden embernek alapvető joga, hogy egészséges földön járjon vagy tiszta vizet igyon, és jó minőségű víz és levegő vegye kerül . A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint minden embernek joga van egészséges és tiszta környezetben élni. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet alapvető, koncepcionális hibája, hogy a törvény célját túl általánosan határozza meg, valamint nem muta t rá azokra az alapvető közgazdasági mozgatórugókra, melyek direkt módon garantálják ezeknek az alapvető céloknak a megvalósíthatóságát. Például a környezetet megóvó, kímélő termelőket adókedvezményekkel, támogatásokkal és egyéb állami szubvenciókkal kelle ne segíteni. Mindazokat viszont, akik a környezetet károsítják, nem kímélik, különböző szankciókkal kell sújtani. Például ha Angliában egy farmernek abból adódóan, hogy a környezetvédelmi előírásokat betartotta, terméskiesése van, az
