Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 20 (65. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
1142 Amikor a szülők között az elhelyezés kérdésében a helyzet kiéleződik, a gyermek bírósági meghallgatása többnyire elkerülhetetlen. Abban az esetbe n viszont, ha a szülők között egyetértés mutatkozik - mármint a gyerek elhelyezésére nézve , akkor mellőzhetőnek tűnik még a 14 évnél idősebb gyermek bírósági meghallgatása is. Persze abban az esetben, ha a gyermek maga igényli ebben az ügyben a bírósági meghallgatást, akkor természetesen számára ezt biztosítani kell. A törvényjavaslatnak a szülői felügyeletre vonatkozó újszerű, bár kritikus rendelkezése az, hogy a szülő közös kérelmére a válást követően is fennmaradhasson a közös szülői felügyelet. Kérdés az, hogy ennek a rendelkezésnek mennyi a realitása, ahogy ez egyébként a miniszteri expozéban is elhangzott a múlt héten. Valószínű, hogy ténylegesen nem válik általánossá a közös szülői felügyelet, ennek ellenére én azt hiszem, hogy hiba lenne törvényi s zabályozását most kihagyni. Tehát tulajdonképpen ezzel is egyetértünk, bár - mondom - kritikus pontja ennek a javaslatnak, de mégis úgy érzem, hogy ide kívánkozik, és a szabályozás szükséges. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel én be is fejeztem a mondandómat . A Szabad Demokraták Szövetsége minden kritikus megjegyzéssel együtt támogatja ezt a törvényjavaslatot, és kérjük képviselőtársainkat, hogy önök is támogassák. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szé pen Monostori Endre felszólalását. Megadom a szót Torgyánné Cseh Máriának, a Független Kisgazdapárt részéről. DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnöknő! A családjogi törvény módosítása mindig igen fontos aktusa a törvényhozásna k, hiszen ez egyike azon törvényeknek, amelyek az állampolgárok legszélesebb körét érintik. Kiemelten jelentős az olyan módosítás, amely a családokon belül a gyermekek sorsát érinti. A jelenlegi alkalommal, amikor az Egyesült Nemzetek által létrehozott, "A gyermek jogairól szóló egyezmény" követelményeinek, illetve ezek egy részének a családjogi törvényünkbe illesztésére kerül sor, különösen örömmel tölt el, hogy egy, a világ valamennyi gyermeke részére fontos egyezmény hazai megvalósításában vehetek részt. Kétségtelen, hogy ha gyermekekről van szó, a jogszabálytervezetek előkészítői igen alaposan járnak el. A törvényhozó számára azonban mottó lehet az egyezmény 44. cikkelye, amely kimondja, hogy az egyezményben részes országok jogszabályait nem érintik a re ndelkezések, ha azok a gyerek jogainak megvalósulása szempontjából kedvezőbbek. A törvényjavaslat áttekintésénél ezért alapvető szempont, hogy az egyezmény követelményeinek, értelemszerűen a honi lehetőségek határai között, maradéktalanul érvényesülniük ke ll. A benyújtott törvénytervezetet vizsgálva azonban azt kell tapasztalnunk, hogy kidolgozói - bár viszonylag kis számú módosításról van szó - korántsem az elvárható alapossággal és körültekintéssel jártak el. A megfogalmazások sokszor felületesek, illetve pontatlanok. Tekintve, hogy nem összefüggő törvényszövegről van szó, hanem a módosítások természeténél fogva egyedi beszúrásokról, szükséges ezeket egyenként vizsgálni. Felületes fogalmazás például a 2. §ba foglalt módosítás. Értelmében egészen mást mond a módosítás, mint a hozzáfűzött indoklás. A családjogi törvény korábbi megfogalmazása szerint ugyanis a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatására határidőn belül csak akkor kerülhetett sor, ha a gyermek érdekeit a körülmények változása súlyosan sérti. Az indoklás szerint ezt úgy szükséges változtatni, hogy bármely érdeksérelem esetén kérni lehessen a bíróság beavatkozását. A módosított szövegben erről viszont szó sincs. Ott az áll: "Az egyezség megváltoztatását akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja."
