Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 20 (65. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
1143 Ez a módosítás nem javít a helyzeten, hanem rontja azt, ismervén azt a szokást, hogy a volt házastársak előszeretettel használják fel a gyermeket egymás ellen fegyverül. A módosítás parttalan vitákhoz vezet, m ivel "a gyermek érdeke" megfogalmazásba bármely apróság belefér, amíg a korábbi szabályozás éppen azt a célt szolgálta, hogy a két éven túli felülvizsgálat lehetőségét fenntartva, ezen belül csak valóban nyomós okkal lehessen a bírósághoz fordulni. A törvé nyjavaslat 3. §a a gyermek külföldre történő örökbefogadását kívánja megengedni akkor, ha a gyermek örökbefogadására belföldön nem kerülhetett sor. Álláspontom szerint hiányzik a javaslatból a feltétel, nevezetesen, hogyan állapíttatik meg az, hogy a gyer mek belföldön történő örökbefogadása lehetetlen. A javaslatot szükségesnek tartom kiegészíteni legalább azzal, hogy szükség legyen a gyermek törvényes képviselőjének nyilatkozatára, illetve lehetségesnek tartom akként is a szabályozást, hogy a belföldre tö rténő örökbefogadás minden esetben előzze meg a külföldre történő örökbefogadást, tehát magyar gyermeket külföldi csak akkor fogadhasson örökbe, ha belföldi örökbefogadása végett mindent megtettek, azonban az ez irányú törekvések nem vezettek eredményre. H a külföldi örökbefogadásra kerül sor, akkor különös figyelmet kell fordítani az egyezmény 21. cikkely c), d) és e) pontjaira. "c) Gondoskodnak arról, hogy a külföldre történő örökbefogadás esetén a gyermek a hazai örökbefogadással egyenértékű biztosítékok és szabályok előnyeit élvezhesse. d) Megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy külföldre történő örökbefogadás esetén a gyermek elhelyezése ne járjon jogtalan haszonszerzéssel az ebben résztvevő személyek számára. e) Az e cikkben emlí tett célkitűzéseket esetenként két- és többoldalú megállapodások megkötésével érik el, és ennek keretében minden lehető erőfeszítéssel gondoskodnak arról, hogy a gyermek külföldi elhelyezését erre illetékes hatóságok vagy szervek foganatosítsák." (17.00) A z egyezmény 12. §a kimondja: 1. Az államok a gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy szabadon kinyilváníthassa véleményét; a gyermek véleményét - figyelemmel korára és érettségi fokára - kellően tekintetbe kell venni. 2. Ebből a célból nevezetesen l ehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan bírói vagy közigazgatási eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg alkalmas szerv útján, a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák . Ezek után teljesen világos a javaslat: az állam jogalkotó szerepét átruházza a szülőre. Hogy ezt hogyan lehet végrehajtani, azt csak a javaslat megfogalmazója tudja. A törvényjavaslat 5. és 6. §a azt mutatja be, hogyan lehet egy jogszabályt úgy bonyolít ani, hogy egy paragrafusból több legyen, akkor is, ha a bővítés nem indokolt. A módosítás összességében nem átgondolt. Gyakorlatilag az egyezmény 9. cikkelyének 3. pontjából indul ki a javaslat, amely arról szól, hogy a gyermeknek a szülők válása esetén is joga van arra, hogy mindkét szülőjével személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson fenn, ha az a gyermek mindenekfelett álló érdekeivel nem ellenkezik. Ennek a kérdésnek a megoldására a javaslat megalkotója kitalálta a "közös szülői felügyel et" fogalmát. Az ötlete nem lenne rossz, de arról semmit sem mond, hogy milyen feltételekkel hagyhatja a bíróság jóvá, elvált szülők esetében ez valójában mit jelent. Annál bizonytalanabb a kérdés, mivel a javaslat azt is tartalmazza, hogy a közös szülői f elügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, ha a megszüntetés a gyermek szempontjából is indokolt. Ez így aránytalan visszaélésre adhat alkalmat. Ez az ötlet kidolgozatlan.
