Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 20 (65. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MONOSTORI ENDRE (SZDSZ):
1141 jogintézménye, és annak kivételes jelentősége van. Mi javasolni szeretnénk azt, hogy rokonok, illetve a sz ülő házastársa kivételével külföldi személy magyar gyereket nyílt örökbefogadásával ne fogadhasson örökbe. Jelenleg ugyanis semmi nem zárja ki azt, hogy külföldi személy akár már a terhes anyával is megállapodhasson az örökbefogadásról, vagy a kórházban a szülést követően egyezzenek meg, általában ellenszolgáltatás fejében. Ilyenkor, ilyen esetekben egyébként a gyámhatóság tehetetlen lenne, és az egyezménnyel ellentétes, hogy ellenszolgáltatás fejében jöjjön létre az örökbefogadás, pontosabban az örökbeadás . Az egyezmény 21. cikke mondja ki azt, hogy a külföldre történő örökbefogadás az abban résztvevő személyek javára nem járhat haszonszerzéssel. Megítélésünk szerint ezért helyesebb lenne, ha a külföldinek az állami gondoskodásban részesülő gyermek vonatkoz ásában csakis titkos örökbefogadásra lenne lehetősége. És persze ez is csak akkor, hogyha a gyermeket korábban nem kívánták örökbefogadni. Az erre vonatkozó további részletes szabályozást a készülő gyermekvédelmi törvény, vagy esetleg annak végrehajtási re ndelete szabályozná, bár sokkal szerencsésebb lenne, ha egy ilyen kérdést törvény szabályozna. Engedjenek meg még egy gondolatot a tervezetnek az örökbefogadást szabályozó részéhez. A hatályos Csjt. 59. szakaszának (3) bekezdésében mind a kiskorú, mind ped ig a nagykorú, korlátozottan cselekvőképesekről van szó, tehát mind a kiskorú, mind pedig a nagykorú fél jognyilatkozatához szükségesnek tartja a törvényes képviselő hozzájárulását, ha a jognyilatkozat örökbefogadással kapcsolatos. A gyámhatóság rendelkezé se alapján lehetőség van arra, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú helyett a nyilatkozatokat a törvényes képviselő tegye meg. Nagyon helyesnek tartjuk, hogy ez utóbbi lehetőséget a törvényjavaslat kizárja. Úgyszintén, hogy a kiskorúnak magának kell nyilatkoznia az örökbefogadása ügyében. Szintén jó megoldás, hogy a 14 éven felüli kiskorú jognyilatkozatához, mármint örökbefogadást illetően, a törvényes képviselőjének hozzájárulására nincs szükség. (16.50) A polgári törvénykönyv 14. § (2) bekezdése azo nban kimondja, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre őt a jogszabály feljogosítja. A családjogi törvénynek ezért kifejezetten fel kell hatalmaznia a 14. életévét betöltött gyermeket arra, hogy a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos hozzájárulása nélkül is tehessen az örökbefogadással kapcsolatban érvényes jognyilatkozatot. Erre nézve, és az előbbi kritikákkal érintett részekre vonatkozóan a Szabad Demokraták Szövetsége elő fogja terjeszteni módosító indítványait. Ugyancsak kiemelkedően fontos a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a 14. életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek egyetértésével hozható meg, felté ve persze - először , hogy a gyermek akaratával a kiválasztott szülő is egyetért, másodszor pedig, hogy az elhelyezés a gyermek fejlődését nem veszélyezteti. Ez egyben rendkívül praktikus megoldást is jelent, ugyanis a gyakorló jogászok nagyon jól tudják, amit a gyakorlati tapasztalatok napról napra bizonyítanak, vagyis, hogy az ilyen kiskorú gyermek akarata ellenére történő elhelyezése általában nem realizálódik. A gyerek előbbutóbb úgyis ahhoz a szülőjéhez fog elmenni és annál a szülőnél fog kikötni, am elyiknél ő akar vagy amelyiket ő jobbnak tartja. Ugyancsak praktikus az a megoldás is, hogy a megfelelő érettséggel rendelkező gyermek elhelyezéssel kapcsolatos bírósági meghallgatása a bíróság döntésére, mérlegelésére van bízva, és ezt tulajdonképpen törv ény deklarálja. Eddig is, persze, volt lehetősége a bíróságnak mérlegelni, hogy egy gyermekelhelyezési perben meghallgatjae vagy sem a gyermeket, ez a bizonyítási eljárástól és a bíróság mérlegelésétől függött, de ezt csak a polgári perrendtartás tette le hetővé, illetve hagyott nyitott utat erre a bíróságnak. Ezt viszont a családjogi törvény nem rögzítette eddig.
