Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 20 (65. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MONOSTORI ENDRE (SZDSZ):
1140 A garanciális kérdések megoldásán túlmenően ennek a javaslatnak a másik fontos célja a gyermekek jogainak bővítése, illetve természetszerűleg ennek törvényi deklarációja. Ugyanakkor az előbb említett egyezmény a gyermeki jogok további általános szabályozásának követelményét is rögzíti, viszont a családjogi törvény, szabályozási körének korlátaira tekintettel, e feladatának nyi lván eleve nem tud eleget tenni, csak bizonyos gyermeki jogok szabályozását tudja vállalni, ezzel viszont olyan helyzet adódhat, hogy kizárja a gyermeki jogok egységes törvényi szabályozását. Ezt az igényt egyébként a koalíciós megállapodás és az elfogadot t kormányprogram is rögzíti, melyek szerint a gyermeki jogokat egységesen a gyermek- és ifjúságvédelemről szóló törvénynek kell tartalmaznia. E törvény a kormány 1994. évi második félévi jogalkotási programjában szerepel. A törvényjavaslat szerint e szabál yozás jelentősen érinti a most még a családjogi törvény által szabályozott részterületeket, például intézeti gyámság, vagy állami gondoskodás. Ebből következően indokolt lenne a két törvényjavaslatnak, mármint ennek a javaslatnak és az előbb említett gyerm ek- és ifjúságvédelemről szóló törvényjavaslatnak, illetve módosításnak az együttes tárgyalása, már csak azért is, hogy a képviselők előtt is nyilvánvaló legyen, vagy nyilvánvalóbbá válna, hogy az ifjúságvédelmi törvénnyel kapcsolatban szélesebb körű módos ításra lenne szükség. Mindamellett, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége szükségesnek tartja és támogatja a szóban forgó törvényjavaslatot, engedjenek meg néhány kritikai megjegyzést. A tervezet, legalábbis számomra úgy tűnik, több helyen ütközik a hatályos magyar jogi szabályozással, illetve az egyezmény néhány rendelkezésével. Hadd mondjak erre néhány példát: A tervezet 3. szakasza ellentétben áll a Ptk. 14. § (1) bekezdés és a (2) bekezdés a/ pontjában foglaltakkal. A 4. szakasza ellentétben áll az egyezm ény 13. cikkének (1) pontjában foglaltakkal. A tervezet 8. szakaszában foglalt rendelkezés előrelépés, legalábbis úgy értékeljük, ugyanakkor úgy tűnik, nem érvényesül itt az egyezmény 5. cikkében foglalt szabály. A tervezet 6. szakaszával bevezetendő új 72 /B szakasz (1) bekezdésében foglalt szabályozás ellentétes a 8. szakaszban foglaltakkal. A bevezetni kívánt közös szülői felügyelet túlterjed az egyezmény 9. cikkében foglalt elváráson. A párhuzamos szabályozásra is akad példa. Ennek kiiktatása szükséges l enne, mégpedig a tervezet 8. szakasz (3) bekezdése, valamint A munka törvénykönyve 72. szakasza tekintetében. A munka törvénykönyve 72. szakasz (2) bekezdése szerint a 16 éven aluli fiatalkorú munkaviszonyba lépéséhez szükséges törvényes képviselőjének a h ozzájárulása. A gyermek kapcsolattartási jogának kimondása tartalmilag előremutató, azonban véleményem szerint nem ebbe a törvénybe illő. Ezen túlmenően a kapcsolattartási jogot a különélő szülők mellett a testvérekkel, a nagyszülőkkel, a szülők testvéreiv el is biztosítani szükséges, kivéve, ha ez a bíróság vagy gyámhatóság megítélése szerint a gyermek érdekével ellentétes lenne. Ez a családi kapcsolatok erősítését szolgálná. E javaslat elfogadása esetén szükséges az 51/1986os MTrendelet 23. szakasz (1) b ekezdésének hatályon kívül helyezése, tekintettel arra, hogy ez egy magasabb szintű szabályozás, ez egy törvényi szabályozás. A 12. szakaszban tervezett megoldás, miszerint, ha a bíróság a gyermek meghallgatásáról döntött, indokolt esetben egyidejűleg ügyg ondnokot rendel, nincs összhangban, vagy nem lesz összhangban a törvénytervezet megszavazása esetén a pt., tehát a polgári perrendtartás 74. szakaszában előírtakkal. A külföldre történő örökbefogadás tervezett szabályozása - ez a 3. szakaszban van - ellent étes az egyezmény 21. cikkében foglaltakkal. Ugyanis az ebben a cikkben foglaltaknak csak akkor tudunk megfelelni, hogyha a külföldre történő örökbefogadás a gyermek családi állapota rendezésének csak kivételes eszköze lesz. Itt egy pillanatra hadd időzzek el ennél a kérdésnél, mert véleményem szerint ezekben a törvényekben és a gyermekvédelmi törvényekben mindig kivételes helyre kerül az örökbefogadás
