Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 20 (65. szám) - Bejelentés politikai államtitkár kinevezéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP):
1127 Párt támogatta, a többi pártnak bizonyos fenntartásai voltak, de senki nem utasította el egyértelműen az alapszerződést. Nem volt olyan pártvezető, aki hasonló hangot ütött volna meg, mint amit tisztelt képviselőtársaim az imént megütöttek. (Dr. Kövér László: Mert ők ott él nek, mi meg itt.) Nagyon sok ponton lehetne pontosítani azt, amit Szabó Iván mondott el. Szinte minden pontja, sajnos, tárgyilag bizonytalan talajon áll. Engedje meg, hogy ezek közül néhányat pontosítsak. A fölsorolásból, a Párizsban megkötött szerződések fölsorolásából kimaradt egy: 1990 őszén Antall József miniszterelnök úr Párizsban aláírta a Párizsi Chartát. Ez is egy fontos szerződés volt, ezt is ott írtuk alá. Nem hiszem, hogy a hely szelleme miatt nem írhatta volna alá ezt. (Derültség, nagy taps a ko rmánykoalíció padsoraiban.) Nem igaz az, hogy előkészítetlenül kötöttük meg az alapszerződést, hiszen fél éven keresztül számos alkalommal az Országgyűlés külügyi bizottságában, annak albizottságában tárgyaltunk erről, folyamatosan konzultáltunk. A kormány teljesítette azt a kötelezettségét, amely a parlamenttel szemben és a külügyi bizottsággal szemben fönnáll. Ami pedig a monitoring mechanizmusokat illeti, ez a lehetőség az Európa Tanáccsal kapcsolatban automatikusan fönnáll, az alapszerződésünktől függet lenül is. Szlovákia kötelezettséget vállalt az Európa Tanács 1201. határozatainak betartására. Már több alkalommal jártak is Szlovákiában monitoring - ellenőrző - csoportok, tehát erre a magyar félnek külön kitérnie nem kellett volna. (15.50) Ami a regioná lis szerződéseket illeti: külön pont hivatkozik arra, hogy mindkét fél támogatja ezeket. Jobb lenne tehát a tények mentén vitatkozni az alapszerződésről. (Közbekiáltások a bal oldalról: Így van!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK ( dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak a mai ülésnapunkon jelentkezett napirend előtti felszólalásra rendkívüli ügyben dr. Isépy Tamás frakcióvezető úr, a KDNP részéről. Megadom a szót. DR. ISÉPY TAMÁS (KDNP) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kép viselőtársaim! Valahogy úgy érzem, hogy a XX. század magyar történelme tegnap Párizsban egy újabb szomorú vasárnappal és egy csalóka illúzióval gazdagodott. Az első szomorú vasárnap 1944. március 19e volt, amikor a német csizmák nyomása alatt az ország el vesztette a függetlenségét. A másik szomorú vasárnap 1995. március 19e, amikor - egy kényszerítőnek érzett határidő nyomása alatt , mintha egy kicsit elvesztettük volna a határon túli magyarság belénk vetett bizalmát. A csalóka illúzió pedig azt jelenti: azt hisszük, naivan, hogy egy alapszerződés fel tudja oldani az ebben a térségben kialakult vitákat, és figyelmen kívül hagyjuk, hogy itt, a Kárpátmedencében az évszázadok alatt annyi történelmi félreértés és sérelem halmozódott fel, amit egy alapszerződ éssel nem lehet feloldani. Kétségtelenül az alapszerződésnek kell az első lépésnek lennie a történelmi béke helyreállítása és a népek egymás mellett élésének biztosítása érdekében. De ha az első lépést elvétjük, akkor az elvétett lépést csak rosszak követi k. A szerződést illetően én önkritikusan belátom, hogy negyven éves ügyvédkedésem alatt biztosan sok rossz szerződést csináltam, olyat, amit kétféleképpen lehetett értelmezni, de - ne vegyék szerénytelenségnek - olyat nem, amit az aláírás pillanatában már húszféleképpen lehet értelmezni. Jelenleg pedig az a helyzet, hogy ezt már húszféleképpen értelmezik. Elolvastam valamelyik újságban, hogy Rudolf Chmell, Csehszlovákia utolsó magyarországi, budapesti nagykövete azt mondta, az egész alapszerződésügyben pes szimista. Nem magyar értelemben pesszimista - mert állítólag Magyarországon a jól tájékozott optimista számít
