Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 20 (65. szám) - Bejelentés politikai államtitkár kinevezéséről - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
1128 pesszimistának. Ő nem ilyen. Ő azt mondta, azért pesszimista, mert tudja, hogy Szlovákiában is milyen társadalmi vita, milyen ellenállás fogja öve zni ennek a szerződésnek a megkötését. Ha tehát ő a helyi viszonylatban azt mondja, hogy ezt ellenérzés és vita fogja követni, akkor nyilvánvaló tévedés az a remény, hogy az alapszerződés az első jó lépés lesz az áhított társadalmi együttélés, társadalmi b éke, a népek együttélésének megteremtése érdekében. Szekeres Imre képviselőtársam idézte az 1201es ajánlás II. fejezet 3. cikkének 2. pontját. Érdekes módon nem idézte a III. fejezet 11. cikkét: "Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbség tagjai többs égben vannak, joguk van ahhoz, hogy megfelelő helyhatósággal vagy autonóm önkormányzattal rendelkezzenek." Ez kétségtelenül utal az 1201esnek a beemelésére. A garanciarendszer... Kérem szépen, ami ebben a garanciarendszerben benne van, azt be lehet keret ezni, blondelkeretben fel lehet tenni a falra. Én, mint kereszténydemokrata mondhatom, a szenteltvíz hatását nem éri el a garanciarendszer, holott egy kötelezettségeket vállaló, jogi kötelezettségeket szerződésbe beemelő mondat csak akkor válik értékessé, ha annak a megfelelő garanciarendszere megvan. Tudom, hogy erre mi lesz a válasz a kétperces felszólalásokban: a szerződés tartalmazza azt, hogy az EBEÉnek, az EBESZnek és az Európa Tanácsnak a kötelező ellenőrzési rendszere... De egy ilyen érzékeny témá ban, mint a magyarszlovák alapszerződés, nyilvánvalóan pontos megfogalmazást igényelt volna a garanciáknak az a rendszere, ami a szerződés aláírását követő félórában már húszféle értelmezést nyer, és amiről tudjuk, hogy a szlovák kormányprogrammal is ütkö zni látszik. Mi lesz az az ellenőrzési rendszer, amely valóban a hozzá fűzött célt valósítja meg, vagy pedig - ahogy mondtam - csak csalóka illúzió lesz. Tisztelt Országgyűlés! Valahogy az a látszat, mintha erre az aláírásra egy 72 százalékos többsé g birtokában azért került sor teljes nyugalommal, mert ez az Országgyűlés ilyen többséggel nyilván meg fogja szavazni a megerősítést. Bennem is megmaradt az a morzsányi bizalom, hogy azért ez az Országgyűlés nem szavazógép, és amikor ennek a szerződésnek a megerősítésére sor kerül, akkor... (Az elnök ki- majd visszakapcsolja a felszólaló mikrofonját.) ... nem a pártelkötelezettség lesz az irányadó, hanem a magyarság és a határon túli magyarság iránti elkötelezettség. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (d r. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon, ugyancsak rendkívüli ügyben, napirend előtt szót kért Németh Zsolt képviselőtársunk, a Fidesz frakcióvezetője. Megadom a szót. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Egyelőre a helyettese, elnök úr. (Közbeszólások, derül tség.) Tisztelt Ház! Jeszenszky Géza a külügyi bizottság ülésén azt mondta, ő abban bízik, hogy csak a jövőben fog kiderülni, hogy ez az alapszerződés jó vagy rossz. Én azzal is megelégednék, hogyha soha az életben nem derülne ki, hogy most egy rossz alaps zerződést írt alá a külügyi kormányzat. Ennek a vitának annyi értelme van, hogy számot vethetünk ennek a lépésnek a következményeivel. Úgy látjuk, hogy a belpolitika után a külpolitikában is leleplezte a kormány valóságos szándékait. Ez után a lépés után ú j időszámítás veszi kezdetét a kormány és a polgári irányvonalat követő ellenzéki pártok kapcsolatában. Ugyanis határozott figyelmeztetésünk ellenére a kormány megítélésünk szerint alárendelte a nemzeti érdeket vélt vagy valós külpolitikai céloknak. Így le tt az úgynevezett szlovákmagyar történelmi megbékélésből kisstílű és hamiskás összekacsintás, a külpolitikai konszenzusból pedig az, aminek itt most a tanúi lehetünk. A jövőre nézve nyilvánvaló: a kormány azért, hogy jó pontot szerezzen nyugaton, és végre vállon veregesse valaki, hajlandó veszélyeztetni az ország és a nemzet alapvető érdekeit. Ezzel kalkulálnunk kell az elkövetkezendő években. Pedig meggyőződésem, hogy a Nyugat nem díjazza különösen az ilyen magatartást: pontosan ugyanúgy tudják, mint mi, önök, képviselőtársaim és a szlovákok, hogy mennyire őszintétlen, tartalmatlan és fedezet nélküli ez a kibékülősdi.
