Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 7 (53. szám) - A Duna egyoldalú elterelése miatt szükséges teendőkről szóló 25/1994. évi (IV.13.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
110 vízjogi engedélyt, hogy felépíthesse ezt a gátat, hanem valóban arra is megkapja a vízjogi engedélyt, hogy adott esetben - lévén a cél ideiglenes megoldás - ezt el is bonthassa. (13.10) Ebből a szempo ntból is fontos lenne az, hogy megismerhetővé váljon a HornMečiar szóbeli vagy írásbeli megállapodás. Szóle ez a megállapodás arról, hogy például a szlovák fél kötelezettséget vállal arra: amennyiben a magyar fél eltekint ennek az ideiglenes megoldásnak a további életben tartásától, akkor megadjae ennek a fenékgátnak az elbontásához szükséges vízjogi engedélyeket? Valóban nem szeretnék arról túlságosan sokat beszélni, mekkora a veszélye ennek a mostani döntésnek és a fenékgát felépítésének abból a szempo ntból, hogy milyen módon ronthatja a magyar fél esélyeit a hágai nemzetközi bíróság előtt zajló perben. Bevezetőmben említettem, mivel komoly árvíz van Hollandiában, lehet, hogy Hágát is lassan elönti a víz, tehát tolódik az az időpont, amikorra a hágai ne mzetközi bíróság ebben a kérdésben döntést tud hozni. Mindenféleképpen fontosnak érzem azoknak a szempontoknak a megfontolását, hogy igenis joggal feltételezhető az, nagyon könnyen értékelheti úgy a hágai nemzetközi bíróság, a magyar fél a hozzá benyújtott keresetétől függetlenül önként valósít meg olyan műszaki megoldásokat, amelyek teljes egészében egybeesnek az 1977es, általunk egyoldalúan felmondott nemzetközi megállapodással. Fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy 1992ben, amikor még az Európai Közösség szakértői több javaslatot tettek le mind a szlovák, mind a magyar fél asztalára, s ezekben a megoldásokban több fenékgát vagy fenékküszöb megépítése szerepelt - nem itt, nem az előbb, a mostani határozati javaslatban jelzett folyamkilométernél , akkor ezt a szlovák fél elutasította. Most viszont ennél a folyamkilométernél egy fenékküszöb vagy fenékgát felépítését jónak tartja. Azt gondolom, érdemes azt is itt, a Parlament ny ilvánossága előtt is elmondani, nyilvánvaló az a szempont, hogy a fenékküszöb felépítése kapcsán, a fenékküszöbnél felduzzasztott vízmennyiség a szlovák oldalon meglévő gátakat tudja megtámasztani. Nyilvánvaló szlovák érdek az - s azt gondolom, ez nem pejo ráló kifejezés , hogy ez a dunakiliti víztározó részben feltöltésre kerüljön, s hogy ez a fenékgát megépüljön. Befejezésképpen arról szerettem volna beszélni, aminek nagyon jó apropóját adta Szabó Lajos Mátyás a felszólalásában, hogy végre vegyük észre, m iről is van itt szó igazából. Azt hiszem, ezt már elég sokan észrevették, miről is van szó itt igazából. De ha ön már kimondta, akkor erről a helyről én is meg tudom erősíteni: valóban az az ember érzése, hogy itt arról van szó, mindegy, milyen áron, minde gy, milyen környezetvédelmi károk, mindegy, milyen gazdasági és költségvetési károk árán, mindegy, hogy a hágai nemzetközi bíróság előtti pozícióink súlyos romlása árán is, de valamilyen módon a magyar kormány külpolitikájának sikereket kell felmutatnia az egyik szomszédos országgal való viszonyunk rendezése területén. Ebből a szempontból a magyarromán viszony állapotának a javítására viszonylag csekély az esély az RMDSZt ért román támadások következtében. Azt hiszem, hogy nagyon súlyos annak a kormánynak s azoknak a képviselőknek is a felelőssége - s ez nem fenyegetőzés, hanem egy tárgyszerű megállapítás , akik azt gondolják, mindent megér a magyarszlovák viszony rendezése. Megéri azt, hogy ilyen súlyos környezetvédelmi károk és veszélyek mellett is meg épüljön ez a fenékgát, ne legyünk figyelemmel most - érdekes módon - a magyar gazdaság helyzetére, s hagyjuk figyelmen kívül azokat a megalapozottnak tekinthető aggályokat, hogy igenis súlyosan rontja a magyar fél nemzetközi jogi pozícióit a hágai nemzetkö zi bíróság előtt folyó perben ez a döntés. Éppen ezért tehát én azt gondolom, érdemes végiggondolni azt, hogy van más megoldás is. Van más megoldás. Van az a megoldás, hogy a parlamentnek végre meg kellene ismerkednie a Magyar Tudományos Akadémia e tárgyba n született szakértői véleményeivel, amelyek ellentmondanak a
