Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. március 13 (63. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - POZSGAI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
1006 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Elnézést! Képviselő úr személyében érint ett. Ugyanis az 51. § (4) bekezdése szerint az szólhat, aki észrevétel céljából egyrészt a kormány képviselője, állandó bizottság elnöke, valamint ha személyében érintett, vagy a képviselőcsoport vezetője. Ezért kértem, jelezze, hogy jogom legyen szót adni . POZSGAI BALÁZS (MSZP) : Ilyen értelemben elállok a szókéréstől. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Előzetes írásbeli jelzés alapján megadom a szót Csapody Miklósnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének. DR. CSAPODY MIKLÓS (M DF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Kapcsolódva ahhoz, amit most Pozsgai Balázs képviselőtársam mondott, javasolnék egy olyasmit ebben az intim, késői órában, amikor, ha jól számolom, huszonöten sem vagyunk a parla ment üléstermében, hogy amikor huszonötnél kevesebb a jelenlévők száma, akkor egy ilyen fontos kérdésben a jövőben térhessünk el a Házszabálytól. Persze ez vicc volt - nem úgy, mint az a probléma, amivel kapcsolatban a szocialista és más pártokhoz tartozó képviselőtársaim is szót kértek. Az én ötéves parlamenti szolgálatom alatt rekord ez a mostani napirend utáni hozzászólásom, mert ilyen kevés képviselőtársam előtt még sohasem szóltam. De ez nem akadályoz meg abban, hogy két kérdésben elmondjam azt a gondo latsort, ami ahhoz a hidegzuhanycsomaghoz kapcsolódik, amiben a kormány tegnapi döntése részesített milliókat. Gondolom, itt a forintleértékelés, tandíjbevezetés, családipótlék- megvonás, külpolitika, alapszerződések és rengeteg kérdés volt szőnyegen és v olt beszédtéma ma is itt előttünk, a parlamentben. Ebből két kérdéssort, két tárgyat szeretnék kiemelni. Az egyik valóban az alapszerződésekkel kapcsolatos, a másik egy tőlem talán szokatlan téma, a leértékelésekkel kapcsolatos két vagy több dátum furcsa e gybeesése. Az elsővel kezdeném, nem tartva fel önöket túl hosszú ideig. Szeretek idézni. Ma is fogok. Lapszemlét nem tartok, de ma a Vasárnapi Hírekből és a Magyar Hírlapból fogok idézni. A Vasárnapi Hírekből az MSZP helyettes frakcióvezetőnőjének egy mond atát szeretném idézni: "Azt hiszem, minden rosszat el lehet mondani erről a kormányról, de ami változott, az a stílus". Igen, itt ismét az alapszerződésekhez jutok. Most, amikor a román kormány szóvivője nemzetközi sajtóértekezletén mosolyogva jelenti ki, hogy szaporodnak a pozitív elemek Románia és Magyarország kapcsolatában, hiszen aláírtuk az 51 pontos emlékeztetőt az alapszerződések ügyében folytatott tárgyalásokon, és most, amikor Iliescu elnök úr és Horn Gyula miniszterelnök úr telefonon is beszéltek, akkor csak azt tapasztaljuk, hogy elég sok a mosoly a színpadon, de a háttérben egészen más dolgok történnek, mert provokáció provokációt ér Romániában. Megszoktuk, hogy az ügyes és hatásos román diplomácia éppen, amikor eredményt akar elérni a nemzetközi porondon, illetőleg amikor a nemzetközi diplomácia valamilyen okból jobban figyel Romániára, akkor a lehető legkedvezőbb képet mutatja magáról. Így volt ez az Európa Tanácsba történő felvétel esetén is. Szlovákia ugyanezt a módszert követte, de utána hama rosan bejelentették, hogy a belépéskor vállaltakat nem tartják magukra nézve kötelezőnek. Ne legyenek illúzióink afelől, hogy miképpen tartják majd magukra nézve kötelezőnek a magyarokkal kötött szerződésben emlegetett kisebbségvédő elveket azok, akik még az Európa Tanácsra is fittyet hánynak. Most állítólag a nyugat is odafigyel a tervezett szerződésekre, sőt szorgalmazza azokat, és mégis rászánta magát a román politika egy sor provokatív lépésre. Nemrégiben egyértelműen kiderült a román és a magyar pártpo litikai paletta közti egyik lényeges különbség is, mivel már az ott liberálisnak tartott demokratikus konvenció is csatlakozott az RMDSZellenességhez. Ott ugyanis... (Néhány képviselő elhagyja az üléstermet.) Közben látom, hogy fogy a létszám, de nem baj, azért folytatom.
