Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
50 nálam azzal, hogy ez legalább egy helyes döntés volt, és már ők is kérték ír ásban, örülnek, hogy "vevők" voltunk a döntéselőkészítésnél. Nem értem a 4. §sal kapcsolatos bírálatot. A 4. §nál arról szól a módosítás, hogy azok az emberek, akik a saját korábbi földjüket használták, semmivel sem kevesebbet, semmivel sem többet, és a saját költségükön megváltoztatták annak művelési ágát - így a korábbi szántóból, mondjuk, szőlőgyümölcsöst csináltak, azon gazdálkodnak, és megemelkedett a föld aranykoronaértéke , hogyha újabb osztozkodásra kerül sor, vagy kevesebbet fognak kapni, vag y az ültetvényt kell nekik onnan eltüntetni. Egyik sem lenne, azt hiszem, kézenfekvő, ezért a módosítás abba az irányba mozdult el, hogy ezeknek a személyeknek - mindegy, mekkora aranykoronával van nyilvántartva a terület - a teljes korábbi területet kell kimérni, természetesen annak terhére, ami rendelkezésünkre áll. Nyilván rendelkezésre áll bizonyos állami tartalékföldterület, és azokon a helyeken, ahol a kárpótlás már befejeződött, a kárpótlási földalapból legfeljebb két százalék. Ha ez sem oldható meg , akkor itt az állami kártalanításnak bizony be kell lépnie - akár tetszik ez most nekünk pénzügyileg, akár nem , mert a jogelvű demokrácia ezt megköveteli. Örülök neki, hogy az 5., 6. és 7. § elnyerte a képviselőtársak tetszését a tanya körüli földeknél. Ez annak idején vitás volt, mi is szorgalmaztuk, hogy ne csak a kárpótlásra jogosultaknál, hanem a részaránytulajdonosoknál is adjuk meg a lehetőséget, hogy a tanyájuk körül lévő földet kaphassák meg. Vagy, ha nem ott volt a földje, de a tanyája körül há ztájiként vagy egyéb módon már huzamosabb ideje használja, akkor neki jogosítványa legyen, hogy ne kelljen mással versenyeznie: ott szerezhesse meg. Az ésszerű gazdálkodás követelményének ez felel meg - örülök, hogy ezt az Országgyűlés is körülbelül így lá tja. Ami a 8. §ban foglaltakat illeti: bizonyos félreértés van. Nem arról szól a további eljárási mód, hogy az FMhivatalok nagyobb lehetőséget kapnak, mint korábban. Semmivel sem kaptak nagyobbat. Ahol a földkiadó bizottságok működnek, ott a munkájukat e l kell végezniük a következő év december 31éig. Ahol nem működnek, ott március 31éig össze kell jönni, hogy barátaim, nézzük már meg, miért nem működik, jóe ennek a bizottságnak az összetétele vagy sem - mert akkor újat kell választani , illetve vane olyan probléma, ami a munkánkat késlelteti. Ezt az esetet nem szabad összetéveszteni azzal az esettel, ahol a szövetkezet és a részaránytulajdonosok között vita van, mert ott kvázi akkor még nincs földalap, tehát ott nincs földkiadó bizottság. Amíg vitatk ozunk, hogy hol van a terület, addig ez a törvény nem kezd el semmiféle hatáskörrel szerepet vállalni. Ez csak akkor jön, amikor a földalapok kialakultak, a földkiadó bizottságot megválasztották, és az eljárásunk alapján az adott földterületre folytatják v égül is a tulajdonrendezési folyamatokat. Semmiféle olyan korlátozó rendelkezés nincs tehát - és ezek a vádak szerintem nem alaposak , hogy a szövetkezetek miatt nem működnek a földkiadó bizottságok. Nem igaz. Az lehetséges, hogy a részaránytulajdonosok, a kárpótlásra jogosultak és a szövetkezet nem tud megegyezni, és most még bíróság előtt van vagy a kárpótlási hivatal előtt van ez az eljárás. Az lehet. De ahol a földkiadó bizottságot megválasztották, ott már a szövetkezetnek a földalap vonatkozásában ni ncs beleszólási lehetősége, mert ott egy adott földterületre megy az eljárás. Hogy ott hogyan alakult a földkiadó bizottság tagi, személyi összetétele, és abból milyen problémák vannak, az más kérdés. Abba hatósági úton beleszólni nem lehet, csak úgy, hogy a földtulajdonosok közössége új földkiadó bizottságot választ, és megpróbálja hatékonyabbá tenni a jövendőbeli eljárást. Ezzel kapcsolatban érkezett a bírálatok jó része: mi van akkor, hogyha valaki később akarja kiméretni a földjét? Ha később akarja kimé retni, arra is mód van, mert a kimérésre semmiféle határidő nincs, a jövőre nézve sem, tehát bármikor, amikor a tulajdonomat önálló ingatlantestként kívánom megjeleníteni, ezt megtehetem. De van egy korlátozó rendelkezés, ami a költségeket célozza. Ez azt mondja, hogy ha mi nem tudtunk megállapodni - vagy azért, mert nem működött a földkiadó bizottság, vagy azért, mert egymással voltak problémáink, hogy hol legyen a föld , és 1995. december 31én sem tudjuk azt, hogy közös tulajdonba tegyük, vagy részaránytulajdonba adjuk, vagy kimérjük, akkor a
