Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
49 mindenféleképpen támogatni kell annak érdekében, hogy a tulajdonos választási lehetősége tovább bővüljön. Mondván: ha én nem akarom kiméretni a földemet, nem is akarok közös tulajdonba kerülni, akkor lehessen - s zuverén egyéniségem és döntési jogom alapján - módom arra, hogy azt mondom, hogy akkor a részaránytulajdonosok társaságába lépek be, mert én oda lépek be. Nyilván azzal, hogy megalkotunk egy alapszabályt, amely alapszabály rögzíti, hogyha innen valaki ki akar menni, akkor milyen feltételekkel és hogyan mérettetheti ki a földjét, valamint rögzítésre kerül az is, hogy mi mint társaság milyen lehetőséget látunk a közös földjeink használatára és rendezésére. Itt az értékesítéssel már nincs probléma, mert ez ne m polgári jogi közös tulajdont jelent, hanem egy társaságot, egy földtulajdonos társaságot, tehát itt nem helyrajzi szám szerint adom el a földemet, hanem kvázi részarány szerint. Ha én el akarom adni, akkor csak annyit kell tenni, hogy bejelentem ezt a sz ándékomat, hogy az én részarányilletőségem holnaptól kezdve Kovács Béláé, mert erre nézve egy adásvételi szerződést kötöttünk; és a társaság alapszabálya és rendelkezési joga a továbbiakban az illető vevőre száll át. Ha ez a lehetőség nyitott, és ha ez ne m törvényi korlátozás, hanem egyszerűen egy döntési szabadság kiszélesítése, akkor úgy gondolom, ez nem jelenthet problémát. A 2. § e) pontjával kapcsolatban kifejezetten Bogárdi úrnak volt problémája, hogy az egyéb módon keletkezett részarányföldtulajdon miért kerül be, és milyen szempontok alapján fogja ez a korábbi jogokat csorbítani. Ez nem csorbítja, mert ez egy újabb pont, tehát semmiben sem fogja korlátozni a beviteli kötelezettség alapján keletkezett belterületi vagy külterületi földtulajdon elsőbb ségét, a kiosztott részaránytulajdon viszonylagos elsőbbségét, mert az csak ezután következik. Emlékezzenek vissza, vagy lapozzák fel az Országgyűlési Napló azon számát, amelyben Szabó Lajos képviselőtársunk az eredeti törvény beajánlását tette. Azt mondta : "Azért van szükség a jogcímek megkülönböztetésére, hogy azok az emberek, akik sérelmet szenvedtek azáltal, hogy földjüket a beviteli kötelezettség alapján közös használatba vették, azok most döntési jogosultságukkal élve kijelölhessék - lehetőség szerint - azt a részt, ahol földtulajdonosok kívánnak lenni." Így került be a törvénybe, hogy "azok, akiknek a földje belterületen, beviteli kötelezettség alapján került közös használatba" és "azok, akiknek a földje külterületi földként, beviteli kö telezettség alapján került szövetkezeti használatba". Nem arról szólt a törvény, és a törvényalkotónak, Szabó Lajosnak sem az volt a szándéka, hogyha eladják, akkor a jogosítványok ugyanúgy megillessék a vevőt vagy az örököst, hanem csak a saját személyét. Ezt az indokolásban Szabó Lajos elmondta, fel kell lapozni. Ezért került be ez az e) pont, hogy az ilyen jellegű vételek viszonylagos elsőbbséget élvezzenek, mert ha most szorosan értelmeznénk a jelenleg hatályos törvényt, akkor azok, akik megvették annak a jogosultságát, akinek beviteli kötelezettség alapján került szövetkezeti használatba a földtulajdona, azok most hátrányban lennének, mert a legutolsó kategóriában, az összes többiben futnának, ugyanis nem saját jogon szerzett tulajdonról van szó. Erre n ézve már sajnos, született bírósági ítélet is, mert ezt vitatta az új tulajdonos, mondván, hogy az eredeti polgári törvénykönyv szerint ő az eladónak minden jogosítványát örökli. Sajnos, ennél a törvénynél nem örökölte, erre figyelemmel kellett ezt kialakí tani. (12.50) A 3. §ban, amelyben a húszfős korlátozó rendelkezést oldja fel a módosítás, csak annyi a gyakorlati praktika, hogy a földkiadó bizottságok jelenleg körülbelül 70 százalékban épp azért nem tudják kialakítani azokat a földrészleteket és birtok testeket, mert ez a maximum húszfős szabály köti őket, jóllehet a tulajdonosok tömegesen mondják azt, hogy "Mindegy már nekünk, barátom, csak soroljatok már be bennünket egy földrészletbe! Engem nem érdekel, ha harmincan vagy negyvenen vagyunk benne - én a zt szeretném látni, hogy hol a földem!". Ez ezért került be tehát a módosításba. Nekem ilyen tapasztalataim vannak, mert minden héten körülbelül öt földkiadó bizottság jelentkezik
