Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
48 lehet hatósági feladat, akkor lehet ezeket a bizottságokat hatósági jogkörrel felruházni, ha ezek megválasztása valóban eg y olyan metodika és módszer alapján történik, amely a legitimitást biztosítja. A földrendező bizottságoknál ilyen jellegű választásra nem került sor, a törvény nem szabályozta a földrendező bizottságok választásának rendjét. A földkiadó bizottságoknál már volt egy közgyűlés, amely elindította ezt a folyamatot, de a két bizottság összevonására és hatósági jogkörrel történő felruházására nem volt mód. Nincs rá lehetőség, hogy jelen pillanatban a törvényhozási ágazatot, a bírói végrehajtást és egyáltalán az ön kormányzást és a kormányzást össze tudjuk mosni. Nem is lenne helyes. Ezért közigazgatási jogkörben, közigazgatási hatáskörrel nem lehet tulajdonviszonyokat rendezni; azt vagy a tulajdonosok rendezik, vagy ennek hiányában a bíróság rendezheti. Ezt elkerüle ndő kísérelte meg annak idején a mezőgazdasági bizottság ezzel a törvénnyel azt a folyamatot elindítani, amely a tulajdonosoknak biztosítja a rendelkezési jogot egy bizottságon keresztül. Tudjuk, hogy nem volt a legszerencsésebb, mert annak idején már láts zott, hogy ennek az osztozkodási folyamatnak a földalapok kijelölését követően sem lesz egyenes és járható útja. Mit tudtunk most ebben a módosításban kezdeményezni? Mi volt az, amivel a gyorsítást és lehetőség szerint a következő év végére történő befejez ést megcéloztuk? Semmiképp sem az, hogy az eddigi folyamatokat annulláljuk. Ugyanis itt a felvetések jó része teljesen világos, jogos, azt mondja, hogy egyszerűsítsük, más eljárási módot alkalmazzunk, hagyjuk ki az FMhivatalokat, ne legyenek sorsolások. R endben van, csak ne felejtsük el, hogy e törvény alapján a földtulajdonnak közel 40 százaléka már le lett rendezve és tulajdonoshoz lett rendelve! Egy megkezdett folyamatba be lehete visszamenőleges hatállyal avatkozni? Lehete azt mondani, hogy kedves jó barátaim, ti bejelentkeztetek, volt 60 napotok, kész, most egy újabb körnek megnyitjuk a bejelentkezést, de most innen egészen más szisztémával folytatjuk? Akkor mondhatja a korábbi földtulajdonos, hogy ha én ezt tudtam volna, akkor - bocsánat - egészen m ás módszert választottam volna. Milyen lehetősége volt annak, akinek részaránytulajdona van? Három lehetősége volt: 1. bejelentkezett és kérte a földjének kimérését a megadott határidőn belül; 2. bejelentkezett, de nem kérte a kijelölést, mondván, hogy ő a polgári törvénykönyv szerinti közös tulajdont választja; ezen kívül volt a harmadik kör, amely nem mondott semmit, úgy volt vele, hogy őt különösebben nem érdekli, hogy hol lesz a földje, majd valahol közös tulajdonba fogják sorolni. Semmiképpen nem lenne kívánatos és nem követendő az, hogy azokat, akik nem jelentkeztek - mert úgy voltak vele, hogy tényleg nem érdekli őket, hogy hol lesz a földjük , most ismételten megnyitva a lehetőséget, szinte kényszerítenénk, hogy akkor jelentkezz be és méresd ki a fö ldedet. Az eddig kialakult állapotokat ez még kuszábbá, még átláthatatlanabbá tenné, és nyilvánvalóan valóban ösztönözne egy olyan birtokfelaprózódásra, ami egy hatékony gazdálkodást, azt hiszem, ebben az országban nem tudna kezelni és nem tudna elősegíten i. Többen felvetették, hogy hogyan tudja eladni, hogy tud rendelkezni a földjével. Ha közös tulajdonba kerül a földje, akkor bizony nehezebb a rendelkezési jog, már ami az értékesítést és a kimérést illeti, mert a tulajdonostársakkal kell megállapodásra j utnia. A tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van, a hasznosítás és a használat kérdésében meg kell hogy egyezzenek, és ha ezt nem tudják, akkor a tulajdonközösség megszüntetésére kerül sor bíróság előtt. Ismerjük a bírósági eljárás szabályait, jelen pi llanatban háromnégy éven belül nem várható egy ilyen perben hatékony és mindenki számára kielégítő ítélet meghozatala. Magyarán: további bizonytalan helyzet keletkezik. Két választási lehetőséget adunk a tulajdonosnak, miszerint: vagy kiméreti a földjét, és akkor egyéni tulajdonba kerül egy adott helyrajzi számon; vagy közös tulajdonba megy, és akkor is egy közös helyrajzi számon lesz, de több tulajdonossal. Akkor ez a választási lehetőség meglátásom szerint nem túl bő, nem túl nagyléptékű, ezért az Orosz Sándor által benyújtott módosító indítványt
