Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. KARL IMRE, az MSZP
292 hadiipari vállalatok privatizációja közvetlenül állami feladat. A privatizáció lebonyolítását a kis- és közepes vállalatok esetében a tulajdonosi szervezet felügyelete alatt, szerződéses alapon, a vállalatvezetésre bízza. E körben elő kívánja mozdítani, elsősorban kedvezményes árak segítségével, a saját kockázatra történő vállalatvezetői és munkavállalói kivásárlást . Ennek feltételeit magánjogi szerződésekben kell rögzíteni. A privatizációs és tulajdonosi szervezet gondoskodik a megmaradó állami vagyon kezelésbe adásáról, beleértve a részvénycsomagok portfólió kezelését is. A kormány aktív politikát kíván folytatni a beruházási szándékok felkeltésére, a belföldi megtakarítások befektetési célú felhasználásának és a külföldi tőke hazai értékpapírvásárlásainak előmozdítására. Kialakítja, illetve szélesíti a befektetési társaságok, a kockázati tőke társaságok, a biztosí tó és egyéb nyugdíjpénztárak működését és versengését előmozdító feltételeket, ami lehetővé teszi a megtakarítások átáramlását a tőkét igénylő vállalkozásokhoz. Előkészít egy olyan akciósorozatot és ajánlatcsomagokat, amelyek előmozdítják a legnagyobb váll alatok részvényeinek külföldi értékesítését a multinacionális vállalati kör számára, és befektetéseiket egyéb módon is ösztönzi. A belföldi tőke forgalom élénkítésére olyan részvénycsomagokat állít össze, amelyek iránt felkelthető a kereslet mind a hazai, mind a külföldi befektetők körében. A privatizációs folyamatban a tőzsdei kínálat bővülését elő kívánja segíteni. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogramban megfogalmazott téziseket három szempontból is fontosnak tartottam felidéz ni. Az első: a Magyar Szocialista Párt és annak parlamenti frakciója e törvény megalkotása során - de a jövőben is - határozottan kiáll a kormányprogramban megfogalmazottak megvalósítása mellett. A második: mi - ahogyan ezt már a bevezetőben is hangsúlyozt am - a privatizációt és más fontos gazdaságpolitikai kérdéseket rendszerben, egységes koncepció alapján kívánjuk kezelni. A harmadik: a pénzügyminiszter úr expozéjában megfogalmazottak a mi megítélésünk szerint is e célokkal összhangban vannak. Tisztelt Ké pviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a magyarországi privatizáció eddigi történéseiről rövid áttekintést adjak, felhasználva elsősorban az Állami Számvevőszék által lefolytatott vizsgálatok tapasztalatait is. Ebből én döntően más következtetéseket kell levon jak, mint például Szabó Iván tisztelt képviselőtársam. És hangsúlyoznom kell most is, hogy ezen elemzést nem politikai retorika generálta. Nem meglepő az sem, hogy ugyanazok a megítélések kicsit más területen, más időszakban talán kicsit egyformán hangozná nak el. Hazánkban az állami tulajdon privatizációját már az 1988tól hatályba lépett gazdasági törvények, így a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, a gazdálkodó szervezetek társasággá alakításáról szóló '89. évi XIII. törvény, az Állami Va gyonügynökségről szóló 1990. évi VII. törvény, valamint az állami vagyonvédelemről szóló 1990. évi VIII. törvény megalapozta. A magánosítási folyamat, még a rendszerváltás előtt, e törvények alapján spontán módon megindult. Az állami vagyon hasznosításának koncepciója és szervezetirányítási rendszere 1990 után rendeződött át alapvetően. A tulajdonosi jogok a kormányzathoz kerültek, az irányítást pedig centralizálták. Ezt az 1990 év őszi, az átalakulási és vagyonvédelmi törvények jelentős módosítása szolgált a, mely teljes döntési jogkört adott az Állami Vagyonügynökségnek. Emellett új, részben privatizációs célú törvények is megjelentek, mint az 1990. évi XVI. törvény a koncesszióról, vagy a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és fogyasztási tevékenységet végző állami vállalatok privatizációjáról szóló 1990. évi LXXI. törvény. Az 1991ben megalkotott törvények közül itt kell megemlíteni, mint a privatizációt lényegesen befolyásoló törvényt, a kárpótlási törvényeket is. 1992ben az új privatizációs politikát mega lapozandó, két új törvény született. A '92. évi LIII. és a '92. évi LIV. törvény, amelyek alapján szétvált a privatizációs szervezet, és a tartósan állami tulajdonban maradó gazdasági szervezetek az
