Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1995. január 31 (51. szám) - Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KELLER LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:
274 ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Megköszönöm Mádi Lászlónak a gazdasági bizottság álláspontjának ismertetését. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a költségvetési bizottság, valamint a foglalkoztatási bizottság ülésén kisebbségi álláspont is megfogalmazásra került. Megadom a szót Keller Lászlónak, a köl tségvetési bizottság előadójának. KELLER LÁSZLÓ , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A költségvetési és pénzügyi bizottság január 30ai ülésén megtárgyalta a kormány által T/280. számon benyújtott törvényja vaslatot az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről, valamint az alapul szolgáló privatizációs stratégiát, és azt 16 támogató szavazattal, 7 ellenében általános vitára alkalmasnak minősítette. A vitában az ellenzéki képviselők egy csopor tja alkalmatlannak minősítette a javaslatot, másik csoportja szükségtelennek ítélte a benyújtott tervezet parlamenti tárgyalását. Különösen a jelenleg ellenzéki, korábban kormánypárti bizottsági tagok érvelése volt disszonáns az Állami Számvevőszék e tárgy körben elkészített jelentése ismeretében. Néhány fő érv az alkalmatlanság mellett így hangzott: a kiskapukat szélesre tárja, a szakértői közreműködés nem ellenőrizhető, nincs prioritás - s végül a hétvége után: el kell halasztani a tárgyalást. Az a benyomá sunk alakult ki a bizottsági ülésen, hogy az ellenzéki bizottsági tagok az eddigi privatizációs gyakorlat bírálatával érveltek a törvényjavaslat visszavonásának szükségessége mellett. Ugyanakkor a kormánypárti képviselők a szükségesség megítélésénél nem té vesztették szem elől az Állami Számvevőszék 1994 novemberében elkészített jelentését, amely egyértelműen rögzítette, hogy az elmúlt években nem volt az Országgyűlés látókörében az állami vagyon jelentős része, megoldatlan maradt a teljes vagyoni kör kezelé sének összehangolt irányítása. Az Országgyűlés ellenőrző funkcióját e területen nem érvényesítette teljeskörűen. A többség véleménye szerint a törvényjavaslat elősegíti az állami vagyon piaci értékesítését, a korábbinál nagyobb átláthatóságot, követhetőség et biztosít, egyértelművé teszi a versenyeztetési szabályokat, megoldást kínál az elkülönült három állami vagyonkezelő és privatizációs intézmény tagoltságának megszüntetésére és indifferens a kormányon belüli munkamegosztásra. Mindezekre tekintettel a biz ottság alapos vitára ajánlja a törvényjavaslatot. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Most a költségvetési bizottság kisebbségi álláspontjának ismertetése következik. Megadom a szót Varga Mihálynak. VARGA MIHÁLY , a költségvetési és pénzügy i bizottság kisebbségi véleményének előadója : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményét, amelyet a bizottság MDFes, KDNPs, kisgazdapárti és fideszes képviselői fogalmaz tak meg. Elöljáróban hadd tegyem hozzá, hogy a bizottság tagjai kisebbségi véleményként más és más pontok alapján kifogásolták vagy bírálták a beterjesztett dokumentumokat, ezeket próbálom röviden összefoglalni. Bár a törvényjavaslat és a privatizációs dok umentum beterjesztésére már november 11én sor került, bizottságunk csak a tegnapi ülésén tudott foglalkozni ezeknek a javaslatoknak a megtárgyalásával. Így részben több idővel rendelkeztünk annak megítélésére, hogy milyen gyakorlatot folytat a kormány a p rivatizáció tekintetében, milyen gyakorlatot folytatott az elmúlt fél évben; részben pedig tudatában voltunk azoknak a gazdaságpolitikai változásoknak, amelyek részben a privatizáció felügyeletét, részben az egész privatizáció folyamatát befolyásolhatják. A bizottsági vita során felvetettük, hogy a beterjesztett dokumentumok részben aktualitásukat vesztették. Utalhatnék itt a privatizációs felügyelet kérdésére, de részben olyan szabályozási elemek szerepelnek, amelyeket ma már kormányzati szinten sem tart é rvényesnek a kormány. Válaszként azt kaptuk, hogy ez igaz, de ettől függetlenül a vitát érdemben el kell kezdeni, hiszen eddig is már túl
