Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
28 szükséges határozatokat, az FMhivataloknak kell végrehajtaniuk. De kérdéses valóban, lesze elegendő személy ezekre és lesze elegendő a költségvetésből ezeknek a munkáknak az elvégzésére? Egyik komoly hiányossága volt az eddigi törvénynek az aranykoronaértékek a lapján megállapított földalapok. Nagyon sok helyen, például a szakszövetkezetekben, akik az eredeti földjükön gazdálkodtak és ott ültetvényeket telepítettek, az aranykoronaérték növekedése így hátrányosan érintené őket; tehát ott mindenképpen szükséges, h ogy az eredeti nagyságú területet kapják vissza. Éppen emiatt előfordulhat az, hogy kevés lesz ez a földalap; épp ezért adja a lehetőséget ez a javaslat, hogy ilyenkor ki lehessen azt egészíteni még földalapba ki nem jelölt földekből, és esetleg - amennyib en ez szükséges - a kárpótlási földalapból, állami tartalékföldből 2 százalékos arányban ki lehessen ezt egészíteni. Vagy végső esetben pénzbeli kártalanítással; de hogy ezek forrása valóban meglesze, ez is kérdéses még előttünk. Egy nagyon fontos kérdés még a közutak kialakítása, hisz' ez sem volt rendezve a korábbi törvényben; tudjuk, enélkül lehetetlen földművelést végezni. Itt olyan javaslat van, hogy arányosan csökkenteni kell az aranykoronaértékeket a földutak kijelöléséhez. Egy másik fontos kérdés a tanya körüli földek esete. Itt lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy elsőbbsége legyen annak, aki jelenleg is műveli a földet; másodsorban pedig, akinek beviteli kötelezettségével keletkezett ott a jogosultsága. Sajnos, szigorítás a korábbiakhoz képe st az, hogy míg korábban volt választási lehetőség, most jelen pillanatban erre már nincs mód; egyezséggel vagy sorsolással mindenképpen dönteni kell. Említettük már itt a kétpercesekben is ezt a fontos kérdést, amelyikben az önkormányzatok bizonyos célokr a igényelhetnek földterületet. Ez nagyon fontos azért, hisz - Kis Zoltán államtitkár úr már utalt ezekre a kérdésekre; éppen az egyik ilyen dolog - a köztemetőknek is esetleg helyet kell biztosítani; jelenleg erre sem lenne mód és lehetőség. Tehát a közcél okra az önkormányzatnak mindenképpen lehetőséget kell biztosítani. Véleményünk az, hogy mindenképpen szükséges módosítani a javaslatot, mégpedig olyan formában, hogy a legésszerűbb megoldást lehessen választani. Tehát vagy a kimérést vagy a közös tulajdont - de ne osztatlan közös tulajdon legyen , vagy esetleg a részaránytulajdont. De lehetővé kell tenni, hogy bármikor kérhesse az illető annak az önálló ingatlanná való alakítását, és ennek a költségtérítését a továbbiakban ugyanúgy megkapja, mint ahogy edd ig lehetősége volt erre. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps minden oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Glattfelder Béla képviselőtársunknak, Fidesz. Őt követi Matuska Sándor, Magyar Szocialista Párt. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz ) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok szimpatikus gondolat hangzott el ebben a vitában már most, a mai napon. Ezért én megpróbálom rendkívül röviden összefoglalni az álláspontunkat. Először is: szeretném arra emlékeztetni képv iselőtársaimat, hogy az előző parlamentben erről a kérdésről már több vitát folytattunk. Ha jól emlékszem, akkor, amikor ezt a törvényt benyújtotta az előző kormányzat, még az ellenzéki pártok is érezhettek némi örömöt, hiszen azt tapasztaltuk, hogy végre egy olyan törvény előterjesztésére vállalkozott a kormányzat, amely a kárpótlási, illetve a szövetkezeti törvényekben megtestesülő tulajdonosváltozással összefüggő kérdések lezárására, megoldására törekszik. Ezt a törvényt akkor egyfajta egyetértés, öröm fogadta; ha jól emlékszem, talán még az MSZP is és a Fidesz is megszavazta ezt a törvényt, de legalábbis annak egyes változtatásait mindenképpen. Tehát én nem javaslom azt, hogy most ezt a törvényt visszamenőleg kidobjuk, mivel - ha jól emlékszem - ebben a kérdésben akkoriban igazán nagy ellentétek nem voltak. A nagy ellentétek a szövetkezeti átalakulás kérdésében és a kárpótlás kérdéseiben voltak. Ezek pedig az ott felmerült kérdéseket kívánták megoldani. Tehát ezt kérem, hogy vegyék
