Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 16 (47. szám) - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvény-javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SAMU JÁNOS (MSZP):
24 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Szólásra következik dr. Homoki János képviselőtársunk, Független Kisgazdapárt; őt követi Matuska Sándor, Magyar Szocialista Párt. DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP) : Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is pontosítani szeretném Kis Zoltán politikai államtitkár úr történelmi ismereteit, ugyanis államtitkár úr memóriazavarban szenved. Azt mondta, hogy a Független Kisgazdapárt is kormányon volt, és nem hozta meg a szüksé ges intézkedéseket az elmúlt ciklusban - azonban a Független Kisgazdapárt 1992. február 21én kilépett a koalícióból. Akkor Kis Zoltán úr is itt ült a parlamentben az SZDSZ soraiban, tehát erről első kézből informálódhatott. A bársonyszékben maradt volt ki sgazda miniszterek ki lettek zárva a Független Kisgazdapártból, mint a párt árulói. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Ne próbálja senki összemosni a Független Kisgazdapártot a korábbi kormány tevékenységével, mivel ez történelemhamisítás! Csak ennyit Kis Z oltán úrnak. A törvénymódosításra térve: a Független Kisgazdapárt nagyon fontosnak tartja ezt. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 1993. január 23a óta szervezett kereteket és eljárást biztosított a részarányföldtulajdon ok kiadásához. Az eltelt időszakban viszont a földhivatalokhoz kevés földkiadási határozat érkezett a bizottságoktól, mely ingatlannyilvántartási bejegyzésre is alkalmas volt. Sok földkiadó bizottság beszüntette a működését, gyakori akadály volt a bizotts ágok szakmai ismereteinek hiánya, a szakmai támogatás megoldatlansága. A földkiadó bizottságok nem minősülnek államigazgatási szervnek, jóllehet a földkiadás ügyében hozott határozataik államigazgatási határozatok. A bizottság működésének feltételeit a hel yi önkormányzat biztosítja az állami költségvetés terhére. A földkiadó bizottságoknak mintegy másfélmillió tulajdonos részére kellene földkiadási határozatokat hoznia az ország földterületének körülbelül egynegyedére. A részarányföldtulajdonok esetében me glévő, létező tulajdonról van szó, amelynek csupán a földrajzi helye nincs meghatározva. Ebben a kérdésben viszont a döntést, vagyis a tulajdon helyének meghatározását, a föld kiadását a tulajdonosok közösségére indokolt bízni. A Független Kisgazdapárt mód osításokkal támogatja a T/187es számon benyújtott törvényjavaslatot, egyetért azzal, hogy haladéktalanul fel kell gyorsítani a földkiadó bizottságok munkáját, és megfelelő szakmai segítséget kell számukra biztosítani. Köszönöm figyelmüket. (Taps az FKGP p adsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Dr. Matuska Sándor képviselő úr helyett szólítom Samu János szocialista párti képviselőt; őt követi dr. Mészáros Gyula, KDNP. DR. SAMU JÁNOS (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A kormány pr ogramja fordulatot, egyértelmű, pragmatikus agrárpolitikát ígér. A magyar gazdasági struktúrában az ország erőforrásai és hagyományai okán a fejlett országokénál nagyobb jelentőségűnek tekinti az agrárgazdaságot mind a foglalkoztatottság, mind a külgazdasá gi teljesítmények tekintetében. Mindezt rugalmasabb, a korábbinál hatékonyabb és alkalmazkodásra képes agrártermelés előmozdítása révén szükséges megalapozni. Az agrárpolitika legfőbb céljai közül szeretnék néhányat kiemelni: az évi 3 milliárd USAdollár a grárexportot megalapozó teljesítmény elérése, biztonságos és megfizethető hazai ellátás, eltartóképesség növelése, a további munkaerőáramlás megállításával tisztességes gazdálkodói jövedelem elérése, környezetbarát és egészséges termékek előállítása. Enne k megfelelni csak a magyar termőföld okszerű hasznosításával lehet, mint mindennek az alapjával. Az új agrárpolitika tartósan plurális struktúrával számol, ahol a nagygazdaságokat, a családi gazdaságokat és a részidős egységeket egyaránt megtalálhatjuk. Sz ektorsemlegesen kell működnie az agrárpolitikának, ahol a
