Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvény-javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - KARAKAS JÁNOS, az MSZP
143 mindezeket korábban 70 százalékos állami támogatással telepítették. Azt is meg kell állap ítani, hogy jelentősen csökkent a megmaradt ültetvények termőképessége is. Mindezeket tetézi mindaz, amit korábban az előadók elmondtak, hogy a jövedelmezőség szinte a nullára csökkent az ágazatban. Mindezek tetejére rárakódik egy eltorzult, belső kereslet ikínálati helyzet is: elszakadt egymástól a legális ellenőrzött borforgalmazás és a részben ellenőrzött vagy ellenőrizetlen kannás- és folyóborértékesítés. (17.30) És érdemes erről is néhány szót szólni. Míg a korábbi évtized statisztikáiban a megtermelt bor húsz százaléka került úgynevezett önfogyasztási kategóriába, napjainkra ez hatvan százalékra emelkedett. Abszolút értékben ez azt jelenti, hogy tízmillió literről húszmillió literre növekedett ez a mennyiség. Az ellenőrzött vonal fizeti az adókat, bes zámításra kerül az árrés és terhelik egyéb költségek. A másik oldalon nincs vagy csekély az adófizetés, az árrés gondjait is megoldja, sőt még a Borminősítő Intézet költségeire sem kell gondolnia. Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy akik tisztesség esen, törvénytisztelő módon viszik vállalkozásaikat, elszegényednek. A féllegális, illegális vonal pedig gazdagszik. Ez jelentős árbevételkiesést jelent az országnak. Ugyanakkor azért sem jó, mert mindez magában hordozza a borhamisítás veszélyét, amiről n apjainkban sajnos egyre többet olvasunk. Szakmai berkekben mindezeken túl pletykák keringenek annak becsléséről is, hogy a borseprőfelvásárlás megugrása, a tokaji és egyéb minőségű borvidékekről felvásárolt alacsony cukorfokú, de magas savtartalmú szőlőkb ől mennyi hamisítványt lehet csinálni. Rengeteget. Mindez egyelőre csak belföldön került felhasználásra, mert az Országos Borminősítő Intézet keményen ellenőrzi az exportot. Ezt a folyamatot kell megállítani, és ezt állíthatja meg a hegyközségi törvény, am ely lehetőséget teremt arra, hogy a termelő és felvásárló belenyúljon ezekbe a folyamatokba, önmagukat ellenőrizzék, szankcionálhassanak, és azzal, hogy kötelezővé válik a tagság, tulajdonképpen ezek a jogok intézményesen mindenkire érvényesek. Jól tudjuk, hogy a szakma felfokozott várakozása ellenére sem lesz könnyű a hegyközségi rendszer kiépítése. Érdekek csapnak össze, hisz' a kétmillió hektoliter illegális forgalomban rengeteg pénz van. De érzelmileg sem lesz könnyű sokakat meggyőzni. Éppen ezért időt kell hagyni a szervezet felállítására, ezért szerepel az egy év. Ez idő alatt tisztázni lehet bizonyos ellentmondásokat is. Ilyen a kamarai hegyközségi kettős tagság feloldása vagy a szankcionálási felhatalmazás témája. Ugyanakkor, mivel ebben az időszakba n a hegyközségnek nem lesz bevétele, ennek költségvetési hátterét is meg kell teremteni. Természetesen a most elfogadásra kerülő törvény nem oldhat meg minden problémát. Szükségesnek látunk egy élelmiszertörvényt, szükséges a bortörvény felülvizsgálata, fi gyelemmel kellene lenni a privatizációs törvény megtárgyalásánál a termelők helyzetbehozására, például a közpincék esetében. Felül kellene vizsgálni az adózás egyes elemeit, ami nem egyértelmű adócsökkentési igényt jelent. Lehetőséget kellene teremteni a s zankcionálás keményebb eszközeire, gondolok a Borminősítő Intézet vagy a vám- és pénzügyőri hálózat megerősítésére. De a környezetvédelmi törvény kapcsán is gondolni kellene a szőlőborágazatra, hisz' nem tudom elképzelni, hogy a badacsonyi bazaltorgonák s zomszédságában nem szőlőskert, hanem hétvégi, kéthárom emeletes vityillók fognak állni. Tehát van még mit tenni az ágazat érdekében. Tisztelt Ház! Nézzék el, hogy néhány személyes indíttatású megjegyzéssel zárom az ajánlást. Amikor a bor fogyasztási adójá nak szinten tartása érdekében beadtam módosító indítványomat, sőt ezt sikerült is megszavaztatni, ezt sokan a borlobby győzelmével magyarázták, ami akkor sem volt igaz. Kérem, a mostani törvényjavaslatot se tekintsék e nem létező lobby ténykedésének, hisze n százezrek jövedelemszerzési lehetőségéről, évezredes kultúránk részét képező szőlőbortermelésről van szó, értékteremtésről és annak megtartásáról.
