Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak

1994. december 22 (48. szám) - A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvény-javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP):

144 Mindezek miatt javaslom a tisztelt Háznak, szavazzák meg a mezőgazdasági bizottság által

egyhangúlag elfog

adott módosító javaslatokat, illetve a hegyközségi törvény egészét. Köszönöm

szépen.

(Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László)

: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! A monitoron Tompa Sándor képviselő úr neve jelent meg.

Kérdezem: ügyrendi kérdésben kíván szólni?

(Közbeszólások: Tévedés! Nincs is itt.) Tévedés.

Következő felszólalónk dr. K. Csontos Miklós képviselő úr, a Független Kisgazdapárt

képviselőcsoportjából, szólítom őt a szónoki emelvényre. Őt követi majd dr. Szakál Ferenc, a

Kereszténydemokrata Néppártból

. DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kisgazdák azok, akik leginkább várják

ennek a törvénynek a megszületését. Nagyon szeretnének egy modern törvényt látni, hisz' a magyar

parlament előtt ez a negyedik törvény

: 1894ben volt az első, 1929ben született a második, majd

1938ban teljesedett ki a harmadik hegyközségi törvényünk. Meg kell mondani, hogy ez a

hegyközségi törvény még ma is élhetne, élne, ha nem szüntetik ezt meg alkotmányellenesen: miután

törvény volt

, rendelettel megszüntetni egyértelműen alkotmányellenesség volt. Ma már ezen nem

vitatkozunk. Nagyon üdvözölnék a kisgazdák, ha ez a törvény nem rejtene két, igen lényeges csapdát

magában. A csapda pedig ott van - ami felett azt hiszem, elsikkadtunk egy k

issé , hogy a termelő

mellé bevesszük a termelővel azonos értéken a felvásárlót. Itt van a baj. Ha a felvásárló belép ide

termelői jogosítvánnyal, akkor máris, előre meg kell mondani, hogy a Tokajhegyaljai bort Kecskeméten is létre tudják hozni annak ell

enére, hogy a nemespenész Tokajban marad. Ez a

veszély. Ez az a nagy veszély, amit ki kell védeni. A felvásárlónak az az érdeke, hogy minél több bort adjon el. Ha ő több helyen lesz tag, abban az

esetben annyi helyen szerez esetleg származási bizonyítványt

. A származási bizonyítvánnyal - hogy száz vagy ezer hektóra szól az a származásbizonyítvány , máris a kezében van a manipulálási

lehetőség. Ő ennek alapján el tudja adni a borát, esetleg a Kecskeméten szűrtet is

Tokajhegyaljaiként, mert az ma nem probl

éma. A kamionosoktól én vettem egy kis fiolát, száz liter

Malaga bort. A kamionos ezt árulja Magyarország területén. Ha a felvásárló így be tud közénk

surranni a törvénytervezet alapján, abban az esetben a magyar bor leomlása következik be.

Emlékezzenek ar

ra, hogy a közelmúltban volt olyasmi, hogy nyugaton egymás után hígítóval, azután

fagyállóval keverték a bort. Nekünk nincs erre szükségünk, hisz most akarunk elindulni az unió

piacára. Nincs arra szükségünk, hogy az első nekifutásra, az első évben már meg

jelenjenek a hígítós

borok. Tessék visszaemlékezni, itt a példa előttünk, nem messze, a paprika esete: nem a termelő volt,

aki megrontotta a paprikát, nem az ólmozta a paprikát, hanem a felvásárló. Ez a veszély a bornál

fokozottan fennáll. Legyen szabad to

vábbgondolni! Ezeket a felvásárolt borokat egyértelműen exportra szánjuk. Ha

az unió piacán csak egy hajszállal is kiszaladtunk olyannal, vagy ilyen hamisítással, emlékeztetem

önöket, nagyon jól tudják a Tokajhegyaljaiak, 1962ben tárgyaltam a Tokajhegya

ljai állami

pincegazdaságnál, milyen problémák jelentkeztek ott. Tizenkét vádlott ült a miskolci bíróság előtt, és

a Tokajhegyaljai borokat ott is hamisították, a tokaji aszút egész máshogy kezelték. (17.40) A kétéves ászkolás helyett egy gyorsabb átfutás

sal, nyolchónapos ászkolással kezelték a bort.

Egyetlenegy szerencséje volt a vádlottnak: nem lehetett bizonyítani azt, hogy az angol királyi vevő

hamisított bort kapott volna, mert a jó íze miatt addigra szerencsére elfogyott. Ettől kell tehát elsődlegese

n óvni és védeni a magyar bort. Ha itt továbbgondolkodunk, látjuk,

hogy a szőlő a gyümölcsösökben van köztesként vagy fordítva, szomszédként. Az Alföldön négy

megyében - BácsKiskun, Pest megye, Csongrád, JászNagykunSzolnok megye - egymás mellett