Országgyűlési napló - 1994. évi téli rendkívüli ülésszak
1994. december 22 (48. szám) - A Magyar Köztársaság és a Kínai Népköztársaság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, 1991. május 29. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvény-javaslat határozathozatala - A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Kuvaitban, 1989. november 8. napján aláírt megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - A hegyközségi szervezetekről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (dr. Salamon László): - KARAKAS JÁNOS, az MSZP
142 létrejött, arra törekedett, hogy a módosítások elsősorban arra irányuljanak - ahogyan ezt miniszter úr is mondta , hogy a törvény jobb, keze lhetőbb, használhatóbb legyen. Már 1993ban, amikor a polgári törvénykönyv módosítására sor került, a köztestületek visszaemelődtek a polgári törvénykönyvbe, lehetővé téve ennek a törvénynek a megszületését. Hogy mennyire igényelte az élet ezt a törvényt, azt bizonyítja, hogy a borvidékeinken számos hegyközségi szervezet megalakult, természetesen törvény híján csak az egyesületi törvény alapján, a közfeladat ellátásának a jogosítványa nélkül. Ha ez a törvény most megszületik - és én bízom benne, hogy megszü letik , akkor a jövő év folyamán ez a szervezeti rendszer ki fog tudni alakulni. Mi, amikor a javaslatot készítettük, nagyon nagy figyelemmel voltunk arra, hogy olyan határidőket szabjon a törvény, amelyeket betartva - és be lehet őket tartani - 1995 végé ig megalakulhasson a teljes szervezet piramisa. Én abban is bízom, ha ez így történik - és ebben azok a képviselőtársak, akik borvidékről, bortermőhelyekről jöttek, segítenek a saját vidékükön törvényhozóként és a végrehajtást is elősegítve, akkor ez megtö rténhet, s akkor megteremtjük azt a feltételt is, amely nagyon fontos ahhoz, hogy az európai integrációban ennek a követelménynek is megfeleljünk. Ez ugyanis követelmény lesz az Európai Unióban. Nekünk is kell rendelkeznünk egy olyan intézményrendszerrel, amely a kontrollált eredetet és a magas minőséget biztosítja a nemzetközi forgalomban. Bízom abban, hogy képviselőtársaink megértik ennek a törvénynek a jelentőségét. Ajánlom valamennyiüknek, hogy szavazzanak "igen"nel erre a törvényre. Köszönöm a figyelm üket. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Őt dr. K. Csontos Miklós képviselő úr fogja követni. KARAKAS JÁNOS , az MSZP vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Üdítő színfolt, hogy pártos viták közepette egy hatpárti, egységesen támogatott szakmai törvényjavaslat is napirendre került. Ha ezt a törvénytervezetet a Ház megszavazza, az azt is jelenti, hogy lehet és érdemes szakmai törvényeket a plenáris ülésekk el párhuzamosan kivételes eljárás keretében előkészíteni - gondolom, erre mindannyiunknak lenne is javaslata. Sokan a hegyközségi törvény előkészítő tárgyalásai kapcsán úgy fogalmaztak, kellene ez a karácsonyi ajándék a szakmának, méltó lenne első , 100 évvel ezelőtti hegyközségi törvényünk szelleméhez. Ez utóbbit nem vitatva, ezt a törvényt én nem ajándéknak tekintem, hanem egy jogos elvárás teljesítésének, egyúttal egyfajta bizalom megadása is: bízunk a termelőkben, hogy képesek önmagukat megszerv ezve felszámolni azokat az anomáliákat, ami jelenleg tapasztalható a szőlő- és borágazatban, és megkezdődhet a válságból való kilábalás - mert az ágazat válságban van, mély válságban. Itt már a 100 évről beszéltünk, a múltba tekintünk. Az elmúlt 100 évben háromszor volt igazán válságban a szőlő- és borágazat. Először pont a 100 évvel ezelőtti időszakban, amikor az behozott amerikai betegségek és kártevők szőlőterületünk kétharmadát elpusztították. A második Trianon volt, amikor elvesztettük piacunk kétharma dát, és nálunk maradt a szőlő többsége. A harmadikat most éljük. Ez már sokkal összetettebb, hisz' elvesztettünk egy jelentős piacot, egyharmadára csökkent az exportunk; a kárpótlás során - amiben az ültetvény értéke másodlagos volt - elvesztettünk erejük teljében lévő ültetvényeket. Így vált lehetségessé, hogy egyes történelmi borvidékeinken szinte házikertnyi méretű parcellák alakultak ki, arról nem is beszélve, hogy
