Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 28 (18. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes részletes vitája • 1314 - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GARAI ISTVÁN (MSZP):
639 állnak az állampolgárokhoz legközelebb, ők játszanak meghatározó szerepet az emberek mentalitásának és értékrendjének megváltoztatásában. Eklatá ns példaként említhetem a közalkalmazotti törvény bérvonzatának részben az önkormányzatokra hárítását is. Ugyanis egy törvény anyagi háttér nélküli végrehajtása miatt kellett a legtöbb önkormányzatnak hitelt felvennie, anélkül, hogy bármilyen fejlesztést i s megvalósíthatott volna. Tisztelt Ház! Látszólagos volt annak a hangoztatása is, hogy az önkormányzatokat milyen nagy vagyonhoz juttatták az elmúlt években. A gyakorlati gondot ott látjuk, hogy éppen a vidéki kisebb települések esetében ez nem valós megál lapítás, hiszen csak olyan vagyont kaptak - gondolok a közművekre , amelyek kiadással járnak, és nem bevételi lehetőséget biztosítottak, vagy ma is biztosítanak. A helyi adók tekintetében megállapítottuk, hogy a lakosság az önerős beruházásokkal - út, gáz , egyéb beruházásaival - jóval nagyobb terhet vállalt magára, mint amekkora a helyi adóból befolyt volna. A fejlesztések tehát zömében lakossági pénzekből valósultak meg. Tehát a helyi adók kivetése megfontolandó lenne a jövőben is. Az önkormányzatoknak a földtulajdont biztosító jogszabályok erejénél fogva legyen gazdálkodási lehetőségük, az önkormányzatoknak pedig a privatizációban nagyobb szerepet kell adni. Itt említeném meg: a rendőrség ne legyen független az önkormányzatoktól, a polgármesterek vétójoga érvényesüljön a rendőrség helyi vezetőjének kinevezésekor. Legyen szabad szólnom még az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos törvénytervezet idevonatkozó részéről is. A törvénytervezet szűk körűen fogalmaz. A javaslat nem rendezi a legsürgetőbb vagy ongazdálkodási tennivalókat, vagyoni nyilvántartások létét, naprakészségének biztosítását, a meglévő vagyon hasznosíthatóságának feltételeit, a felelőtlen gazdálkodás anyagi következményeit, felelősségének mértékét, a vagyongazdálkodás szervezeti, működési rendszerének s az ettől elválaszthatatlan személyi feltételeinek megteremtését. Az elmondottakat a törvénytervezet vagy törvényjavaslat előterjesztőinek szíves figyelmébe ajánlom. Köszönöm a szót. (Taps.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Következő fe lszólalónk Garai István a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. DR. GARAI ISTVÁN (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy röviden és sorjázottan szóljak a városi kórházak és az ezeket működtető, illetve tulajdonló városi önkormányzatok mellett. Természetesen figyelembe véve, hogy Csehák elnök asszony, illetve Kis Gyula képviselőtársam ebben a témában már több információt elmondott nekünk, megpróbálok ismétlésekbe nem bocsátkozni. Az elmúlt napokban, illetve az elmúlt hete kben többször felmerült, hogy bizonyos törvényelőkészítő vagy jogszabályelőkészítő munka folyamán nem kellő mértékben és mélységben kérték ki az előkészítők, az érdekvédelmi szervezetek vagy szakmai szervezetek, illetve szakmai egyesületek véleményét. Ál ljon itt egy példa, amiből a későbbiekben egykét következtetést lehet levonni, nevezetesen a Magyar Orvosigazgatók Egyesületének állásfoglalása. (11.10) Álláspontjuk szerint a törvénymódosítás során az egészségügyi ellátás teljességéért felelőssé kell ten ni valamennyi önkormányzatot, ezzel párhuzamosan megfelelő jogintézmény, társulás törvényi létrehozásával tulajdonosi jogokat és kötelességeket célszerű adni valamennyi helyi
