Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. szeptember 28 (18. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes részletes vitája • 1314 - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GARAI ISTVÁN (MSZP):
640 önkormányzatnak. Ezzel közelíthetnénk az ellátottakat és az ellátót, közvetlenül érdekeltté téve az önkormányzatokat polgáraik egészségügyi ellátásáért. Ezekben a mondatokban nemcsak államigazgatási gondolatok vannak, hanem ezen már túllép. Azért érdemes erről szólni, mert azt hiszem, a későbbiekben, amikor a költségvetés tárgyalására kerül sor vagy az egészségügy előtt álló feladatokról fogunk beszélni, bizonyos értelemben érdemes lesz erre visszagondolni. Nevezetesen arra, hogy egy adott város, egy városi kórház vonzáskörzetében lévő önkormányzatok ellátási felelőssége akkor alapozhat ó, illetve akkor követelhető meg bizonyos hozzájárulás formájában, ha ez az ő költségvetésükbe valamilyen formában beépül. Elnök asszony is említette, hogy a későbbiekben nagyon lényeges lesz bizonyos egészségügyi normatíván elgondolkodni, amiből a környez ő önkormányzatok az igénybevételnek megfelelően állhatnak jót a tulajdonossal, illetve a működtető önkormányzattal szemben, lett légyen szó akár működési költségekről, akár felújítási vagy fejlesztési költségekről. Már ebből is látszik, hogy önmagában bárm iféle finanszírozási gond nem oldható meg államigazgatási átszervezéssel. Legalább ilyen lényegesnek tartom, és pont amikor egy átszervezés ellen érvelek, talán furcsa azt mondanom, hogy ennél sokkal lényegesebb vagy legalább ennyire lényeges dolog lesz az elkövetkezendő hetekben, hónapokban az amortizáció kérdésének megoldása. Tehát amennyiben ez nem történik meg, majdnem viccesen azt kell mondjam: teljesen mindegy lesz, hogy a kórházak és az intézmények hová tartoznak; ez nemcsak a városi kórházakra érvén yes, hanem nagyobb intézményekre is. Ezek az intézmények az amortizáció megoldása nélkül működésképtelenné válhatnak. Egykét egyéb megjegyzést engedjenek meg. Nem esett szó itt arról, hogy a szociális és a kuratív ellátás rendkívül szoros összefüggésben v an és ennek a tökéletes megoldásához rendkívül lényeges az, hogy a megfelelő önkormányzati, szabályozási összhang meglegyen, ez adott esetben akár naprakész legyen és a megfelelő személyes kapcsolatrendszer is kiépüljön. Mire gondolok itt? Mindannyian tudj uk, hogy a lakosság szociális állapota az elmúlt időszakban romlott, és ez bizonyos értelemben megmutatkozik az egészségügyi, az egészségvédelmi, megbetegedési statisztikákon keresztül is. Ezt mi úgy hívjuk, hogy a szociális problémák medikalizálódnak. Teh át bizonyos szociális probléma bizonyos megbetegedés gyakoriságát vonja maga után, ez annyit jelent, hogy az illető beteg bekerül a kórházba, ott meggyógyítják, de itt szó sincs arról, hogy ezzel a folyamat befejeződött volna. A beteg meggyógyul, vagy lega lábbis állapota javul, de visszakerülhet ugyanabba a környezetbe, és itt újra szociális problémákkal állunk szemben. Abban az esetben, hogyha a gyógyító és a szociális ellátás között nincsen meg a szoros összhang - ez felté telezi azt, hogy az ellátás mindkét területen egy kézben legyen és itt utalnék a törvényjavaslatban az eredeti formulára, amikor a városi kórházak működtetése és tulajdonlása esetleg átkerülne a megyei szervezethez, míg a szociális problémák helyben maradn ának , ez a naprakész és emberi kapcsolat sérülést szenvedne, és nyilvánvalóan az ellátás hatékonysága nagymértékben csökkenne. Elnök asszony említette azt, hogy az önkormányzatok jelentős felújítási, fejlesztési összegeket áldoztak kórházaikra, nevezetes en a városi kórházakról van szó. Itt az elmúlt négy évben ez körülbelül két tucat, tehát 24 milliárd forint. Nagyon megkérdőjelezném azt - amennyiben ezek a kórházak megyei tulajdonba kerülnének , hogy ez a helyi kezdeményezőkészség, ez a helyi áldozatvál laló készség a későbbiekben mennyiben működne; szerintem sokkal kisebb hatásfokkal. Egy érdekes kérdés, és nagyon röviden kell arra kitérnem, hogy a kórházak működtetése; a fejlesztés, felújítás és a működtetés teljesen két különböző forrásból történik: ne vezetesen a működtetés a társadalombiztosítás feladata. Mindannyian tudjuk és ismerjük a társadalombiztosítás óriási kintlévőségét, a működési nehézségeket, az intézmények működési nehézségeit, ellentmondásait és bizony nem egy helyen előfordult - és talán a későbbiekben is előfordulhat azzal
