Országgyűlési napló - 1994. évi őszi ülésszak
1994. október 4 (21. szám) - A Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
945 Tehát a dolog tulajdonképpen nagyon akadémikus vita, de hogy mindenkit megnyugtasson, azért tájékoztatom ellenzéki képviselőtársaimat, természetesen módosító indítvánnyal ki fogjuk vétetni e törvényből ezt a felhatalmazást. Ez persze azt jelenti, hogy most kell majd tudni megmondani pontosan, milyen e lőirányzatok fognak csökkenni, egészen fejezeten belüli címekre, előirányzatokra lebontva. De hát vállalni kell ennek a felelősségét azért, hogy senkit ne bántson ez a rendelkezés, ez a lehetőség; azért, hogy senki ne érezze úgy, hogy itt most szabad pénze lköltési lehetőségekről van szó. Tehát tulajdonképpen azt gondolom, ha tárgyszerűen akarunk vitatkozni, akkor nemcsak azt kellene elvárni vagy kijelenteni, deklarálni, hogy a koalíciós pártok nem figyelnek oda az ellenzéki véleményekre. Azt gondolom, ezeke t az ellenzéki véleményeket egyrészt szakszerűen kell megfogalmazni, másrészt nem árt, ha egymással összhangban van és akkor tudja egy ellenzéki párt, hogy mit képvisel egy vitában, s nem pedig egymásnak ellentmondó hozzászólásokat tesz meg. Köszönöm szépe n. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaink! Három képviselőtársunk is lehetőséget kért kétperces viszonválasz megtételére. Elsőnek megadom a szót Torgyán József úrnak, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetőjén ek. (19.40) DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem kétperces reagálási lehetőséget, mert Gaál Gyula képviselőtársunk a Független Kisgazdapártról több ízben is akként tett említé st, mint amely párt feleslegesen az államháztartási törvényt citálgatja itt elő és ezzel tulajdonképpen valamiféle akadékoskodó magatartást tanúsít. Hát én úgy gondolom, igen tisztelt Gaál képviselő úr, hogy a Független Kisgazdapárt amikor az államháztartá si törvényre hivatkozik, akkor a pótköltségvetéssel kapcsolatban egy olyan jogszabályra hivatkozik, amelynek a rendelkezéseit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Gaál képviselőtársam úgy állította be, mint hogyha a kormányt semmi nem kötné a pótköltségvetés előterjesztésekor, hanem kényekedve szerint azt úgy terjeszthetné elő, ahogy akarja. Szó sincs erről. Változatlanul állítom és hivatkozom arra, hogy az államháztartási törvény egyértelműen megmondja azokat az eseteket, amikor pótköltségvetés iránt elő leh et terjeszteni a parlamenthez kérelmet. Én úgy gondolom, hogy ez azért fontos rendelkezése az államháztartási törvénynek, mert különben nem lenne értelme a költségvetés elkészítésének, megszavazásának, különösképpen nem lenne értelme az új Házszabállyal re ndkívül precízen körülírt procedúrának, hogy milyen eljárásokon keresztül kell a költségvetést megszavazni, ha végül is pótköltségvetéssel bármikor fel lehetne rúgni a jogszabályi előírásokat. Egyébként, hogy nem a Független Kisgazdapárt téved, hanem Gaál képviselőtársam, hadd hivatkozzam a kormány előterjesztésére magára, amely megindokolja, hogy az államháztartási törvény milyen rendelkezése alapján terjeszti elő a pótköltségvetés iránti igényét. Tehát én úgy gondolom, hogy ezek egyértelművé teszik, hogy a kisgazdapárt nem akadékoskodik, hanem az alkotmányosság alapján szerkesztette meg észrevételeit a pótköltségvetésre. Nem nyugtat meg az, amire hivatkozott Gaál képviselőtársam, nevezetesen, hogy egyrészt a 8. § (3) bekezdése a pótköltségvetésnek azért ne m bír olyan jelentőséggel, mint ahogy azt az ellenzék állítja, tehát hogy ez az alkotmányosságot ért súlyos sérelemként fogható fel, mert hiszen a pótköltségvetés a kiadások kurtításából áll. Kérem, alapvetően tévedés. Úgy igaz az, amit Gaál képviselőtársa m mondott, hogy a pótköltségvetésnek egy része a kiadások kurtításából tevődik össze, más része pedig többletbevételek megkomponálásából áll, tehát többletbevételeket adott esetben a kormány a pótköltségvetés rendelkezéseitől eltérően az egyik címből a más ik címbe való átcsoportosítással úgy használhat fel, ami jogállami körülmények között megengedhetetlen.
